Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Szombathy Viktor: A német lány és a szerelem

202 gott, kicsit zavartan, kicsit fölényesen, kicsit örvendve. A harc őérette tört ki s most belső reszketéssel nézte a két katonát. Vince egyideig határozatlanul állott. Aztán közelebb hajolt a lány arcához. — Ikk liben dik ! — kiáltotta a fülébe. A lány elnevette magát. — Mit mond ? — kérdezte Sipekit. A suszternak is visszakeringett a bátorsága. — Tréfál a Nagi ! Mindig ilyen bolondos ! — súgta ne­vetve. De akár hangosan is mondhatta volna, mert Vincenc Nagi úgy sem értette volna meg. A szőke Anni most meglegyintette Vince arcát. — Na grüss Gott ! — mosolyogta Vince szemébe « to­vább indult. Sipeki vele. Vince nem értette. Csak azt érez­te, hogy valami zuhan benne, suhan, omlik lefelé. Egy pil­lanatra látta Julist, Marist, akik odahaza várnak rá, látta az apját, aki mindig nevetve mondta, hogy nem kell hinni nőszemélynek, érezte arcán Anni puha csókját, végig­suhant emlékezetében a mult hetek édes várakozása és most mindezt elveszíti. Elrabolta a suszter. Még egyszer megrázta a leányt : — Ikk liben dik ! — mondta dühösebben. De az mérgesen sietett el. Sipeki utána. — Sipeki megcsaltál, gazember ! — mondta Vince. — Csak véletlen volt ! — szabadkozott Sipeki újból. És már sietett is el a lánnyal. A következő ucca el­nyelte a két embert, akik beszélni tudtak egymással. Vince, árva magyar nyelvével megállott a sarkon 6« belenézett a villanylámpákkal tarkított ucca homályába. Nincs, nincs most itt senki, aki őt megértse, kinek pana­szolja el nagy bánatát ? A kaszárnyában kinevetnék, a faluja olyan messie van s különben is azt mondaná Julis, Maris, minek kezdel idegen lányokkal. Várd a szolgálat végit. Vince szivében a bosszú nem hosszúéletö. — Mérgea volt, törni, zúzni szeretett volna először, aztán megnyu­godott, ahogy a korzó sok-sok sétálójára nézett. Ezek mind

Next

/
Thumbnails
Contents