Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Szombathy Viktor: A német lány és a szerelem

194 Vékonyat mosolyint. Csak éppen. Vince megkockáztat egy vastagabb mosolyt. A leánv nem néz félre, állja bátran. Tetszik neki a helyes katona. Már öt perce ülnek egymás mellett, de egyik sem töri meg a nagy csöndességet. Végre is, Vince megúnja és összeszorítva a hüvelykújját, elsápad egy kicsit izgalmában, ahogy megszólal. — Hová megy ľ Magyarul szólal meg Vince, mert hirtelen más nyelv nem jut az eszébe, leánnyal még szolgálati nyelven nem beszélt. De rögtön veszi is észre, hogy rosszúl kezdte, mert az visszanevet : — Was ? Vince keserűen csap a csizmája szárára. Szolgálati nyelven még csak-csak, de németül már nem A leány meg csak németül ért. Ismét eltelik néhány perc. Utasok ömlenek a bejáróból befelé, a kövér portás hangosan kiabál. Vékony csíkokban szökik be az őszi napsugár. — Két ember mosolyog egymásra a padon s nem érti egymás beszédét. Vince végre is megúnja és felemelkedik. Mint ahogy a moziban látja, szépen karon fogja a hölgyet és invitálja sétálni. Ez nevet, felnéz az órára, úgylátszik, van még ideje indulásig, mert bólint s megindul Vincével a folyosón és ott sétálnak föl-alá. Furcsa séta ez. Vince nem tud németül, a lány meg magyarul. Csak ballagnak egymás mellett nevetve, valami jelbeszédet furfangol ki Vince, ebből ért a leány s így magyarázza meg neki a fiú, hogy tetszik ám neki a német nő. A kis német visszamagyarázza, hogy előtte sem közömbös Vince személye. Vince szeme végre felvillan s végre azt nyögi ki : — Atrec ! A leány kérdőleg néz Vincére s megint csak azt kérdi : — Was ? Vince ceruzát, papirost vesz elő. A papirosra a menázsi-osztás tegnapi létszáma van feljegyezve, tegnapi ,.dozor"-jának hatalmas eredménye. A papiros hátlapja tiszta 9 Vince nagy buzgalommal integet :