Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers és műfordítás - Sípos Győző

A snegfé&említett* — Viktor Dyk — Azt éltem át, amit úgy hívnak: szerelem, két roppant önzés harca; szenvedem most is. Nem kapzsi, beéri ezzel' «Légy enyém —• enyém légy!" s ha nem, hát vessz És én mégis vártam, hetek, évek teltek, vártam, hogy a d ülőn jó lesz menni, s kertek mögül a távolban feltűnik egy ember, akinek szívéből jóság dala zeng fel. És álmaimban tiszta láz dalolt, mely életadó szerelemre vágyott, mely nem tapos el életvirágot . . . — Az ébredésem irgalmatlan volt. Hamvad a naptüz. Riadtan, félve, ólomszín-utak porában égve azt láttam meg amit úgy hívnak: szerelem, s nem azt, mi valóban. Jaj nekem, jaj nekem