Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Novella és essay - Sándor Imre: Fiatalok Prágában

Sándor Imre fia

t

a

lok ShâçâëaH* Baráth Olga elsőéves orvostanhallgató végigment a szlovenszkói kisváros főuccáján, befordult az árnyas mellékuccába, amely az állomás melletti kis parkba vezetett. Vastag füzet volt a hóna alatt : az anatómiai jegyzetek. Szünidőben magánszorgalomból akarta átvenni ezt a tárgyat, mert úgy érezte, hogy egy kicsit távol áll tőle... Elhaladt a ki? rácsos ház mellett, amelynek kapuján kis fehér celluloidtábla hirdette : MUDr. Végh Ferenc. Olga elmosolyodott a tábla láttán, arra gondolt, hogy négyöt év múlva az ő táblája is kint lesz valahol, de Isten őrizz, hogy itt, ebben a kis városban. Csodálkozott rajta, hogy Végh Feri, a törekvő, energikus fiatalember ide temetkezett el, csak azért, mert idevaló. Ezekkel a gondolatokkal ment tovább a park felé. Az egyik ház kapujából egyszerre csak eléjelépett Végh Feri, a fiatal körorvos. — Kezét csókolom, kedves kolléganő. — Igyekezett közvetlen, pajtáskodó hangon üdvözölni a lányt, pedig zavarban volt, nem tudta, tovább menjen-e, vagy megállítsa-e a lányt egy kis diskurzusra. De a lány máris nyújtotta a kezét, újonnan szerzett, nyugodt, fölényes, nagyvárosi modorral. — Jó napot, doktor úr. Az orvos a leány arcába nézett, aztán a nála lévő jegyzetcsomóra : — Talán bizony most is tanul ? Jobb volna, ha pihenne. Nagyon városi színe van. Higyje el, nem megy többre a tanulással. — Ki tudja ľ — mosolygott a leány, közben kicsit fölé-