Szlovenszkói magyar írók antológiája 1-4. kötet (Nyitra, Híd, 1936-1937)

Vers és műfordítás - Ásgúthy Erzsébet

— Kár ... kár — rikoltoztak, míg pislogva, verdesve tovaeveztek — — Kár csillogtatni a kincset a nappali fénybe akár a szarka. Kár ... akár a szarka, kár .... Eldugtam aranyam s vártam. Éjjel csak félszemmel háltam s hasadó hajnalban harmatos harmatban fényesre fürdettem a három aranyam. Fényesre fürdettem, szelencébe zártam s egy havas hegycsúcsra mellé őrnek álltam. De rámleltek a varjak a csúcson s lihegve, kifúlva szájalni kezdték : — Kár ... kár — vinnyogták, míjj irigyen, szuszogva tovalebegtek —