Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Egy nemzedék sodródni kezd - Lányi Menyhért: Öten a különszobában

zökről mondhat mindenki, ami akar. Megvan a maga véleménye arról a hideg moralizálásról, amivel az emberek társukat felmérik, közben maguk térdig gázolnak a szennyben. Igaz, abban az időben sokan otthagyták az állást, és felcserélték a biztos fixet a menekültek száraz kenyerével. De az idők azóta őt igazolták. Ostoba lett volna, hogyha homályos maszlagokkal kárpótolhatta volna családját az örök kenyértelenségért. Persze mindezt hiú erőlködés volna meggyónni ebben a környezetben, ahol annak idején más irányú dolgokért lelkesedtek. Eszébe sincs kitenni magát őszinteségével a többiek vak elfogultságának." Az öreges szem továbbrebbent a sorban. Füzesséry széles arca nyíltan permetezte azt a gőgöt, amellyel el kívánt zárkózni a társaság elől. „Mit mondjon meg itten? Hogy a birtok szétfoszlott, mint a köd? Mutogassa a koldusságát, ő maga emelje magasra a nyomorúság egyes stációit, fokról fokra, hogyan nyúzta szét a birtokot a család, az adó, a tehetetlenség, míg végül a maradékot megvette egy zsidó? Persze, minden pusztul, csak ez a fajta profitál, ök nyertek a háborún, a forradalmon, mindenen! Na igen, annak a mosolygós, göndör hajú példánynak még szmokingra is tellett, amikor neki már az ünneplője sincs meg, és eltikkad a vágytól, hogy cigarettázhasson, de nem húzhatja elő a tárcáját, nehogy lássák, hogy Zorát szív. Ezt gyónja meg, hogy még az ő szemükben se maradjon meg úrnak? Egy fenét!" A régi parancsnoki tekintet most Török szemébe fürkészett, és a fanatikus szemek mélyéről mintha gúnyos fensőbbség villanna feléje: „Alapjában véve milyen üres és tipikusan polgári erőlködés volt ezzel a találkozóval, ösdi formákhoz való ragaszkodás, holt romantika. Képzelem, ezek a poros történelmi figurák, hogy hanyatt esnének, ha bevallanám nekik, hogy kommunista vagyok. Hogy éjszakánként számukra mobot jelentő, rossz ruházatú emberekkel konspirálok földalatti igazságok érvényesüléséért. Mi célja volna annak, hogy mindezt az arcukba vágjam? Bizonyos, egy olyan 73