Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Novellairodalmunk 1918 és 1938 között (Turczel Lajos)

tan objektív ábrázolásoknál is félreérthetetlenül kiérezhető az írói állásfoglalás. Nemcsak tematikai, hanem eszmei szempontból is igen jelentős az az internacionalista szellemiség, amellyel novellaíróink — a regényíró Bányai Pálhoz, a lírikus Forbáthhoz, Győryhez és Sáfáryhoz hasonlóan — a szlovák, ruszin és cseh környezetre kitekintenek, vagy a különböző nemzetiségű emberek érintkezését, együttélését és barátkozását ábrázolják. A szlovák népi környezetben Darkó István és az itt talált témákat regényben s novellában egyaránt feldolgozó Szenes Piroska mozognak otthonosan (Darkó István: Szlovenszkói vásár, Faun a Magurán; Szenes Piroska: Szerelmi történet), a ruszinban pedig N. Jaczkó Olga, aki Ruszinszkóból (Kárpát-Ukrajnából] származik, és a novelláiban sűrűn szerepelteti az ottani népi alakokat. A cseh környezet és a cseh ember a katonatörténetekben jelenik meg; ezt a novellatípust főképp Szombathy Viktor kultiválta (az Én kedves népem című gyűjteményében), de élt vele Darkó István (A daliás, Madarak rokona) és Morvay Gyula is f Prágai énekverseny). A tárgyalt korszak novellisztikája stílusrétegződés szempontjából is érdekes és elég sokrétű képet mutat. Itt elsősorban a Fábny Zoltán által favorizált és Gaál Gábor által is kedvelt szocialista valóságirodalmat kell megemlítenünk, mely a proletárírók nemzetközi mozgalmának nyomán bontakozott ki. Az osztályharcnak elkötelezett írói (Bányai Pál, Dömötör Teréz, Háber Zoltán, Ilku Pál, Morvay Gyula) főképp a rövid prózát: novellát, tárcát, riportot kultiválták, de a kimagaslóbb és kiforrottabb tehetség hiánya és a mozgalom hangsúlyozott esztétikaellenessége miatt nem gyakorolhattak a novella fejlődésére jelentősebb hatást. Igazán figyelemre méltót — néhány novella erejéig — a valóságirodalmi mozgalom útitársának tekintett iparasztíró, Sellyei József alkotott. A szociális problematika s a szlovákiaiság központi szerepe és az eszmei angazsáltság magas foka következtében novellaírásunk zömére a legnagyobb hatással a korabeli polgári irodalomban vezető szerepet játszó kritikai realiz14