Szlovenszkói vásár – Csehszlovákiai magyar elbeszélők, 1918-1938

Novellairodalmunk 1918 és 1938 között (Turczel Lajos)

A „szlovenszkóiság" (mai szóhasználattal: szlovákiaiság) igényének teljesítését főképp a regényektől várták, a regényekben vizsgálták, értékelték és többnyire hiányolták, kevesellték. Arról, hogy a novellairodalom hogyan viszonyul ehhez a követelményhez, akkor is, azóta is kevés szó esett. Pedig most, amikor a novellaírásunk első szakaszát bátrabban feltárni, felfedezni igyekszünk, úgy látjuk, hogy a két világháború közötti csehszlovákiai magyar novella legnagyobb értéke éppen a szlovákiaiság megmutatásában, ábrázolásában nyilvánult meg. A korszak legjobb novelláinak megfelelő csoportosításával ki lehet alakítani a kisebbségi társadalom 1918—38 közti kialakulásának, fejlődésének, osztálydifferenciáltságának a képér. És olyan kép ez, mely a történelmi valóságot elevenebben, szuggesztívebben tükrözi, mint a gyér számú történelmi feldolgozás és visszaemlékezés. Tudjuk, hogy az anyatestüktől elvált magyar kisebbségi néptöredékek — köztük a miénk is — az első világháború politikai következményeiként alakultak ki. Az emberpusztító, népeket szaggató, új országokat és új embereket formáló háborúról a mi novellaíróink is számos megrázó tudósítást nyújtanak (Egri Viktor: Szüret, Madelaine; Darkó István: A hóhér, Vakok, Kettesben írt levél; Tamás Mihály: Találkozás a faluval; Lányi Menyhért: Öten a különszobában; Sebesi Ernő: A gyáva hős, Éhség stb., stb.}. És az említett szerzők háborús novelláiban azt is érezni lehet, hogy az alakok többnyire a mi tájainkról származnak, és •a közülük megmaradottak majd ide és immár új körülmények közé térnek vissza. Szombathy Viktor egyik novellája (Egy nemzedék sodródni kezd) egy itteni kisváros életében azt a kaotikus állapotot és bizonytalansággal teljes ihangulatot mutatja be, amely a változásokat közvetlenül megelőzte. Tamás Mihály Találkozás a faluval című novellájának Ihősei: hadifogságból megtérő egyszerű falusi emberek, akik már a megváltozott helyzetbe csöppennek bele, és keserűen veszik tudomásul kisparaszti egzisztenciájuk végleges megromlását. A magyar parasztságnak a földreformból való naciona11