Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Brogyáni Kálmán: A fotográfia társadalmi jelentősége

lása csakis ma következhetett be, amikor a technikai kultúra „inspire par la loi ďéeonomie et conduit par le calcul, nous mit en accord avec celui du monde, ce que nous ressentons comme la beauté" (Le Corbusier). A víziók köde felszállt, a tárgyi valóságokra csapódott a szem. Az írásbeli emlékek, a feljegyzések és könyvek, kézírás és nyomtatott betű alakjában mindig korlátozottak az ízlés, az erkölcs, a vallás és a hatalom érdeke szerint. A közlés, a lelkiismeret szabadsága csakis ezeknek a rései között járhat szabadon. A tárgyi emlékek természetüknél fogva már a minimumra csökkentik maguk körül a korlátokat. Önmagukból kiinduló mondanivalójuk éppoly friss, közvetlen és maradék nélküli, mint volt születésük pillanatában. A Louvre-ban trónoló Chephren szobra évezredek múltán is maradék nélküli kifejezője mindannak a tárgyi mondanivalónak (vallási szimbólum, kulturális fok, technikai megmunkálás), melyet megszületésével kifejezett. Az írásbeli emlékekre támaszkodó történeti kutatás lépten-nyomon . a szó és a gondolat, valamint a valóság közötti különbségek problémáival találja magát szemben. A szóbeli és gondolatbeli tartalomnak írásban rögzített képe sohasem képes a fizikai, akár hangbeli (ami a fogalmat és a gondolatot közvetíti), akár a tárgyi valóságnak pontos reprodukcióját adni. Az organikus életet élő nyelv folyton változik. A földrajzi és a társadalmi körülmények befolyásolják. A nyelv folytonos fejlődését és gazdagságát jelentő külső és belső analógiák, a jelentésváltozások folyton elmossák és újraépítik a szó és fogalom közötti hidat. A látható világ optikai gazdagsága végtelen. Nem egyszerűsíthető le a fogalom eddig ismert köreire. És nem fejezhető ki a szó és az írás eszközeivel. Maguk a közlési fogalmak mint a tudatos szellemi élet elemi formái akusztikai jegyekhez kötött formák. A kiejtés rögzíti őket. Az akusztikai jegyek asszociációs optikai formája, a betű csak tökéletlen kifejezője a hangbeli tartalomnak. A nyelv folytonos változását nem képes követni. Az űr a gondolat, az akusztikai és az optikai jegy között meghatározhatatlan. Ebben az űrben terül el a nyelvtudomány problémájának jókora területe. A fotográfia a szemléiéti valóság felületét az írásbeli rögzítéshez mérve nagyobb tökéletességgel fejezi ki. Ez az állandósított szemlélet 357