Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Kovács károly: Az irodalmi reginalizmus kérdése Szlovenszkón

országi könyvek mai jelentőségének visszaszorítása. Ebben az esetben azonban még mi sem változna. Csak Tamás Mihály Mirákulumá

t vagy egyéb csehszlovákiai magyar forrásokból csapolt mirákulumokat kell kézbe vennünk és meglátjuk, hogy a tősgyökeres szlovenszkói „ lelki formák" irodalmában ugyanazok a reakciós irányzatok, másoknál ugyanaz a nyárspolgári érzelgősség és tehetetlenség ömölhet el „konkrét szlovenszkóisággaľ', mint a Magyarországból behozott irodalomban, A baloldali kultúrtörekvések szempontjából a legújabb csehszlovákiai magyar könyvinfláció sem jelentene föltétlenül értéket. Nem az a baj, hogy Budapest könyvet küld a „magyar népdaraboknak. " Budapestnek hivatása az, hogy magyar kultúrközpont legyen. E feladatnak természetesen a fasiszta reakciós Budapest nem felelhet meg. Budapest nagy kiadói, ma nem kulturális és irodalmi érdekeket, hanem kevés kivétellel irodalmi szemetet küldenek olcsó pénzért Csehszlovákiába, és ezzel hozzájárulnak az itteni középrétegek meg az ennél valamivel lennebbi tömegek megmételyezéséhez. A kis számban megjelenő osztályharcos irodalom behozatalát viszont különböző rendeletekkel erről az oldalról teszik lehetetlenné. Irodalmi közepességeket azonban a mi derék tamásaink is szállítanak, és semmi biztosítékunk nincs az ellen, hogy több nyomtatási lehetőség mellett még többet nem szállítanának. A csehszlovákiai magyar szemétirodalom inflációja ugyanúgy a haladás erőinek lekötését szolgálná, mint a Budapestről behozott hasonló irodalmi termékek. A kérdés nem az, hogy van-e behozatal, hanem az, hogy milyen. Tárt karokkal fogadtuk a 100 %-ot, a Társadalmi Szemléi, Gergely Sándor könyveit és az egész baloldali kultúra vonalába eső irodalmat. De csak elvető és kritikai hangunk van a szlovenszkói regionalizmus jegyében megszületett irodalmi meg művészeti alkotásokkal szemben, amennyiben azok a reakciót vagy az aktivizmus rákprogresszióját szolgálják. A galántai járás magyar dolgozói és ifjúmunkásai az Az Út 1931 augusztusi számában közzétett levelükben a következőket írják: „Azelőtt is volt már testvérlapunk, a 100%. . . . miértünk." Miértünk. Ezek a szavak mélyebben tükrözik vissza a magyar nemzetiség sorsproblémájának és a baloldali irodalom követelményeinek átértését, mint a regionalizmus híveinek gyönyörű szavakban megfogalmazott álláspontja. A regionalizmus jegyében létrejött irodalmi meg művészeti alkotá85