Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Forbáth Imre: Magyar költő Prágában

délelőtt tarka napernyő alatt ülök ott lenn az Prága fák kusza sorain át látom mint őrült a vízióját hajónak látom melynek árboca a Hradzsin úgy látom mint a költészet elvarázsolt városát hosszú esőzések után lila köd gomolyog úgy látom benne mint egy kalóz aranyhajóját mint az álmát lázbeteg építőmestereknek mint trónust mint a mágia rezidenciáját mint szent orrszarvút kinek ketrece az ég mint egy cseppkőorgonát melynek sípjai énekelnek mint a föltámadás szimbólumát s kiszáradt tavaknak álmát mint egy súlyosan fölfegyverzett hadat mely a császárt köszönti mint egy súlyosan fölfegyverzett hadat mely jáspissá merevedett öreg vagy mint a sztyeppek melyek fölött dalok suhannak midőn toronyóráid ütnek komor vagy mint egy sziget éjszakája méltóságos vagy mint homlokéke etióp királyoknak idegen világból való vagy ez az imagináció tükre szép mint a szerelem titkai és édes révedező emlék szép mint a vándorsziklák s az alvás titkai szép mint a foszforok s a csillagok titkai mint egy csodalámpa mennydörgése szép mint a poézis (1937) 67