Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Fábry Zoltán: Szlovenszkói küldetés:1938

semmi más; szocializmus, mert a fasizmus prostitúciója; krisztianizmus, mert a fasizmus kereszténysége neopaganizmus; kisebbségi program, mert a fasizmus Guernicákkal és egyéb elsöprő totalitásokkal kedveskedik; európai program, mert Nürnbergben kijelentették: „A Führer a német harc folyamán természetszerűen a legjobb európaivá vált, és ezzel alkalmat adott Európa népeinek, hogy hozzáigazodjanak ..." Rechts richť euch! Az antifasizmus tehát eminens magyar program, mert a fasizmus német maszlag és germán áfium! Magyar veszedelem! Amikor a Nemzeti Színház színpadán Kiss Ferenc mint peleskei nótárius azt mondja: „Ne higgy, magyar, a németnek" a nézőtéren frenetikus erővel tör fel a taps. A tekintet nélküli német agresszivitás, íme, váratlan vétógyümölcsöt termett, de félő, hogy a Nemzeti Színház nézőterén csak a magyar önérzet daca üzent: a kétperces tenyércsattogtatás hirtelen kerekedett ösztönös tiltakozás volt. Elnyelés veszedelme még soha úgy nem fenyegette a magyarságot, mint most a németség részéről, és íme, alig van más fegyvere, mint ez a hangulat szülte taps! Amíg az áfiumos maszlag ellenfele a virtuskodó dac lesz, addig üres kuruckodás ágál a német veszedelem ellenében. A német nácizmus ma világnézeti totalitás. Ha a vele szemben álló erőknek nincs világnézeti gyökere, akkor a fasizmus a virtust bármely pillanatban hatálytalaníthatja és a saját javára akkumulálhatja. Egy embertelen fegyvertotalitással szemben csak egy aktívan emberséges és szociális gyökerű magatartást lehet szembeállítani. A Nemzeti Színház nézőterén nem ilyen magatartás demonstrált. A magyar antifasizmus hangja még nem dörgött fel! A magyar antifasizmus még esedékes, és itt kér szót a mi küldetéstudatunk. Itt villan fel egy cél, melyet aktivitásunk gerincévé kell avatni. A megrekedtség pillanatában a szlovenszkói küldetést új életre és így korértelmüvé csak az antifasizmus aktivizálhatja. Rendeltetésünk — a kezdő lökés — itt kivédhetetlen erkölcsi muszájjá lényegül, kollektív folyamattá, megvetéssé, melynek aratása a szolgamentalitásból kigyógyult magyar jövő lehet. Mi nem németellenességet reklamálunk, nem egy nép ellen ágálunk, de ennél fontosabbat szuggerálunk: antifasizmust! Az írói bátorság ma kényszerítőbb feladatot nem ismer. Ha elvetéli: a magyar per világlehetőségét, történelmi jogát vetéli el. A tét nagy, a játék nem babra megy. A tét: az ember élete, de írói bátorság csak rizikóval lényegülhet kinyilatkoztató politikai 48