Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Jegyzetek a cseh-szlovák-magyar szellemi együttműködésről
SZIKLAY LÁSZLÓ (1910—) Tanár, irodalomtörténész, kritikus, a szlovák irodalom legjobb magyar ismerője. A harmincas évek második felében indult tudományos pályája, teljes kibontakozása a felszabadulás utánra esik. Az itt közölt tanulmánya Kazinczy irodalomszemléletéről bölcsészdoktori értekezésének egy részlete. A szlovák irodalom iránti korai érdeklődését bizonyítja antológiánkban közölt ifjúkori tanulmánya is. — Kazinczy az irodalom kérdéseiről. Bölcsészdoktori értekezés (a szerző kiadása, Košice-Kassa 1934). — Költök a hegyek árnyékában. Magyar Album I. 8—14. (A Híd kiadása, 1941). SZVATKÓ PÁL (1901 — 1959) Újságíró, publicista, a polgári jobboldal szószólója. 1924 és 1938 között a Prágai Magyar Hírlap vezető munkatársa. Publicisztikai tevékenységét nacionalista szellem hatja át. Rövid életű érdekes kísérlete az Új Munka, majd az Új Szellem című folyóiratok megjelentetése. Kritikai tevékenysége jelentős, irodalmi ízlése és ítélőképessége sokszor felülemelkedett eszmei beállítottságán. Az antológiánkban közölt tanulmánya egyike a legjobb összefoglalásoknak, helyesen ítéli meg az erőviszonyokat a szlovákiai magyar prózában, polgári kötöttségeitől azonban nem tud szabadulni. — Szlovenszkói magyar irodalom. Bevezető tanulmány a Szlovenszkói magyar elbeszélők (1935) című antológiában. VASS LÁSZLÓ (1905—1950) Publicista, esszéíró, kritikus. A Sarló mozgalom tagja, szellemi életének résztvevője. Újságíróként aktivista (Magyar Újság) és népfrontos, kommunista (Magyar Nap) lapok munkatársa volt. A legtermékenyebb publicisztikai tevékenységet a Magyar Napban fejtette ki, majd 1938 nyarán váratlanul a Prágai Magyar Hírlaphoz szegődött, ahol az irodalmi rovatot vezette. Az itt közölt írása egyike a Magyar Napban megjelent több száz cikkének. — A kiművelt emberfő hiánya. Magyar Nap 1938. X. 20. ZAPF LÁSZLÓ (1910—) írói nevén Bellyei László. Tanár, irodalomtörténész, kritikus. Egy ideig tagja volt a Sarlónak, de később megvált a mozgalomtól. Publicisztikája A Mi Lapunkban, indult, a legtöbbet a Magyar írásban publikált. Munkatársa volt a Magyar Minerva, Jövő című folyóiratoknak. Nevéhez fűződik a csehszlovákiai magyar irodalom történetének első összefoglalása, a munka azonban nem került kiadásra, a háborús években elveszett, csak az itt közölt részlet maradt meg. — Magyar irodalom Csehszlovákiában (részlet). Lásd: Pavlovi Bujnákovi ctitelia, priatelia, žiaci (Bratislava 1933). 487