Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Fábry Zoltán: Szlovenszkói küldetés:1938

A magyarországi Viharsarok'-kavargásnak van egy váratlan, negatív eredménye: a szlovenszkói magyar szellemiség vákuumra eszmélő talajvesztettsége. Ami itt valamikor archimedesi pontnak tudta magát, odaátra ható másultságnak, progressziófolyamatosságnak, európai küldetésnek, az most csapot-papot felejtve, egyszerűen feloldódik a Viharsarok-lázban. Szlovenszkó szellemi élete pillanatnyilag a Viharsarok-pszichózis hatása alatt áll, és ez az igazoló, de egyúttal bénító öröm is, mert ez a fellelkesültség ma már az élősködés határát súrolja, és nyilvánvalóan utal a szlovenszkói mondanivaló szegénységére, a pillanatnyi megtorpanás tényére. Tehetetlenségi tünet ez, mely ellen védekezni kell. De az öneszmélésnek alig van nyoma. Az egyetlen Jócsik Lajost idézhetem: „Küzdenünk kell az ellen, hogy a kisebbségi szellemi élet elveszítse önállóságát a legújabb nagy társadalomkutató hullámverésben. Mert tény, hogy a kisebbségi szellemi élet erősen a magyarországi szociografizáló irodalom hatása alá került." A Viharsarok-komplexum — akármilyen hihetetlenül hangzik is első pillanatra — a szlovenszkói szellemi önállóság és küldetés igazolása. Bénító értelme és hatása tehát jóvátehetetlen történelmi tévedés lenne, mely kiirthatatlan alacsonyrendüségi tudatot eredményezne. Ma Szlovenszkón csodálat, öröm és féltés köszönti a magyarországi Viharsarok-eredményt, noha a csodálkozásnak akkor lenne helye, ha ez az eredmény nem következik be! A hallgatásra ítélt idő méhében majdnem két évtizedig vajúdott az eredmény. A magyar író — néhány kivételtől eltekintve — nem tudott, nem akart a valóság szemébe nézni. Amikor évtizedes passzivitás és neki-nekiinduló próbálkozás után megszólalt: ez forradalommal ért fel. Az igazság a lefojtott atmoszférában mindig forradalmi hatású. Napok alatt hozza be évek tévelygéseit, évtizedek mulasztásait és bűneit. Máskor és máshol a hatás csak a mű-viszonyra szorítkozna, itt mű és ember, hang és tett: sorsfordító, jövőterhes megnyilatkozás. A Viharsarokeredményt a magyar írók soká volt gyávasága, másról beszélő szépmívelése és állásfoglalástól való riadozása emelte dimenzión túlra. Paradox módon: a magyar író elgyávulása volt a szükséges 1 Féja Gézának a békési feudalizmust leleplező szociográfiai könyve. 41