Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Szalatnai Rezső: Jegyzetek a cseh-szlovák -magyar szellemi együttműködésről

melyet már egyszer a 19-ik században történelmi esedékességgel megvívtunk. Össze kell fogni azoknak — így szól az Élet törvénye —, akiknek sorsa hasonlatos, akiknek célja egy s munkájuk módja sem igen lehet más. Találkoznia kell a magyarnak, a csehnek és a szlováknak a szellemi élet mezőin. Ez annyira a szellem embereinek a kívánsága, annyira sajátos kulturális probléma nálunk, hogy az ötletszerűségeken és esetlegességeken túl most már komoly ideológiai és technikai alapot kell számára biztosítanunk. Igen: lehet ezt tagadni, lehet e szellemi közeledés ellen harcolni és gáncsokat vetni útjába, de kibújni belőle nem lehet. A fiatal szlovák generáció egyik tagja, a regényíró Milo Urban, két évvel ezelőtt dokumentumszerűen szögezte le egy cikkében a következőket: „A legfontosabb feladatnak tartom azt, hogy megtaláljuk a természetes kontaktust a magyar irodalommal és ennek az irodalomnak a közvetítése révén az objektív magyar nyilvánosság ama részével, mely törekvéseinket nem a soviniszta politika jelszavai szerint ítéli meg, hanem magasabb történelmi és kulturális szempontból. Hiszen igen fontos kiegyenlítő folyamatról van szó. Ma a legjobb úton vagyunk, hogy két-három évtized múlva Magyarország terra incognita legyen számunkra. Iskoláinkból olyan generációk kerülnek ki, amelyeknek fogalmuk sincs a magyar nyelvről, a magyar irodalomról. Nemzetiségi szempontból ez talán természetes, de nem lehet természetes kulturális szempontból, annál is kevésbé, mivel már a Magyarországgal való szomszéd helyzetünk több tekintetben egymásra utal bennünket. Hogy hova vezetne az abszolút elszigetelődés szellemi szempontból is, ezt ma nehezen tudjuk elképzelni, de biztosan semmi jóra."

2 Valljuk és szóvá tesszük, hogy a magyaroknak a szlávsághoz való közeledése elsősorban az itteni szlovákságon vezet keresztül, mint ahogy a kisebbségi magyarság is természetes és kikerülhetetlen híd bárki számára az egész magyarság felé. S nem véletlenül van ez így, hogy épp az új nemzedék tagjai azok, mindkét oldalon, akik először jelentkeztek őszintén ezzel a gondolattal, s akik máig is tartják a zászlaját. Miért? Maga Urban mondja említett cikkében, hogy a mai politikai viszonyok közt a még élő régi generációkkal nemigen lehet boldogulni, sőt kizártnak tartja, hogy 2 Szlovák irodalom és kultúrkapcsolat Magyarországgal. A Reggel 1931. augusztus 15. 417