Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Sas Andor: Comenius és a Rákócziak

fűzte. Ez egyre szállít neki jóslatokat és utasításokat, melyeknek hatása nem marad el, sőt a nagy térbeli távolságon át is erősödik az öregedő gondolkodóra. Miről ábrándozott szegény Drabík? Nemcsak a Babilonnak nevezett egyházi és a még kíméletlenebbül aposztrofált világi Habsburg-uralomnak megrendüléséről, hanem arról is, hogy a püspökök és lelkészek nem jószágaik után fognak élni, hanem mint a leviták, a hívek tizedéből és adományaiból, hogy minden templom szomszédságában iskolát nyitnak, melyben az ifjúságot jámbor életre fogják oktatni, s hogy a fejedelmek elsők lesznek az istentiszteletben, nem fogják alattvalóikat kényük-kedvük szerint adókkal terhelni. Comenius a jóslatokat 1665-ben új kiadásban rendezi sajtó alá Lux e tenebris címmel, s ezt saját neve alatt adja ki, politikai céllal. Ebben a munkában felhívja I. Lipótot, hogy éljen az apostolok módjára. Drabík legfrissebb revelációi XIV. Lajost mint a római szent birodalom fejét mutatják be. Élete alkonyát Comenius a misztika felé hajló bölcseleti szemlélődésben tölti. A végső kérdések, az élet és a halál problémája foglalkoztatják, 1668-ban Unum necessarium című munkájában megvonja életének mérlegét, összefoglalja pályájának tanulságait. A tizedik fejezetben kölcsönös testvéri egyetértésre figyelmezteti a morvákat, cseheket, sziléziaiakat, lengyeleket és magyarokat, akiknél száműzetése alatt otthonra lelt, és akiktől sok jót élvezett. Még halála évében, 1670-ben a szlovenszkói testvérektől különböző adatokat kér és másolatokat, amelyekre egy megírandó művéhez szüksége volna. Ez év november 15-én bekövetkezett elhunyta egy szörnyű élménytől mentette meg. Szlovenszkóra ugyanis elkerültek példányok a Drabík-féle jóslatokat tartalmazó Lux in tenebrisböl és a Lux e tenebrisből. Midőn a Wesselényi-féle összeesküvéssel kapcsolatban általános politikai és vallásüldözés kezdődik, 1671-ben vasasnémetek behozzák Pozsonyba a 84 éves Mikuláš Drabíkot. I. Lipót ellen használt sértő kifejezéseiért az ott működő judicium delegátům halálra ítéli, s abban a városban, ahol egykori víziója szerint uralkodóvá kellett volna koronáznia Comeniusnak a császár ellen diadalmasan harcoló II. Rákóczi Györgyöt, az öreg lelkészt-mint felségsértőt és bűbájost először megcsonkítják, majd fejét leütik, holttestét a városon kívül álló akasztófa mellett elégetik, s hamvait ott szórják a Dunába, ahol a legmélyebb örvény kavarog. Comenius hatása Patakon távozása után fokozottan jelentkezik, sőt 413