Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Kapcsolat és közeledés - Sas Andor: Comenius és a Rákócziak

mányt, melynek címe: Gentisfelicitas. Ez egyik legjellemzőbb irodalmi alkotása, s benne rendkívül világosan és pontosan határozza meg, mire van egy népnek általában és a magyarnak különösen közigazgatási, törvényhozási, gazdasági, szociális, vallási és erkölcsi tekintetben szüksége. Alapos kultúrpolitikai megfontolásban gyökerező népesedéselméletet fejteget, s az emberi jogokból kiindulva szól hozzá a belső és a külső politika kérdéseihez. A közgazdaság nagy problémáit sem mellőzi, s a művelődési és vallási kérdéseknek is alapos figyelmet szentel. E munka természetjogi alapra épít, és a XVIII. század felvilágosodásának gondolatait anticipálja. A Sermo secretus és a Gentis felicitas világosan mutatják Comenius társadalmi nézeteinek tagozódását reálpolitikai és kultúrpolitikai csoportra. A reálpolitikai gondolatok: a keresztényellenes Habsburgigától és a török uralomtól való felszabadulás, kapcsolatban a hazába való visszatérés biztosításával. A kultúrpolitikai gondolatok az ember hivatásáról való eszmélődésből születtek, és az istenséghez vezető humanitásban tetőznek. Az emberiesség ápolása általában a reálpolitikai célkitűzések megvalósításához vezet — ez Comenius meggyőződése. A Gentis felicitas végén Drabík vízióinak hatása alatt azt a felszólítást intézi Comenius II. Rákóczi Györgyhöz, hogy teljesítse az Úr akaratát, szabadítsa meg országát Isten ellenségeitől, és védelmezze a gyengéket. Jellemző Comeniusra, hogy a Sermo secretusban a török problémát békés eszközökkel, a Biblia lefordításával és terjesztésével véli megoldhatónak, ami összhangban van általános békebarátságával. De már a Gentis felicitasban lándzsát tör II. Rákóczi György előtt az igazságos háború (bellum justum) mellett, amiben viszont az 1648-as béke felett érzett végtelen csalódása és fájdalma fejeződik ki. Mindkét műben feltűnik az úgynevezett társasági, societas-gondolat. A jezsuita rend példájára és ellensúlyozására Zsigmond lakodalma alkalmával Collegium lucis vagy Secta heroica elnevezéssel, minden reformbarát bevonásával világszervezet lett volna létesítendő. A szép terv azonban csak papíron maradt, s Comenius azután a Gentis felicitasban felhívja rá II. Rákóczi György figyelmét. A Gentis felicitasl csak bizalmasan, kéziratban közölte Comenius a fejedelemmel s a szerzőhöz közelálló barátokkal. A tanulmány gondolatai termékenyen hatottak volna, ha szélesebb körben megismerik őket. Comenius hirdeti a szabadságot, egyenlőséget és testvériséget, szoci404