Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Kapcsolat és közeledés - Sas Andor: Comenius és a Rákócziak
SAS ANDOR Comenius és a Rákócziak Ha J. A. Comenius-Komenskýról bármilyen vonatkozásban beszélni akarunk, meg kell említenünk világnézetének és eszméinek anyaföldjét, azt a szellemi, élet- és sorsközösséget, mely őt a világnak adta: a Jednota bratrskát, a Testvéregységet. Comenius születésekor, 1592ben a Jednota bratrská mintegy 175 éves múltra tekintett vissza, ha a testvérek őseinek vesszük a Žižka vezetése alatt küzdő radikális Husz-követőket, akik törhetetlenül ragaszkodtak mesterük keresztény eszméihez, a hit egyedüli bázisát a Szentírásban látják, védelmezik a Žižka által Táborban (Dél-Csehország) emelt erődöt, s vezérük halála után egészen a Lipany melletti csatáig (1434) ellenállnak Zsigmondnak. Majd szellemi vezetőt nyernek Petr Chelčickýben, aki azt hirdeti, hogy a keresztény tanításnak az erkölcsökben kell tükröződnie, aki magáévá teszi a táboriták által hirdetett testvéri egyenlőséget minden igazi keresztény között, s kárhoztatja mindennemű erőszak alkalmazását. 1458-ban Podjebrád engedélyt ad Jan Rokycana prágai érsek közbenjárására. Chelčický híveinek, hogy Csehország északnyugati hegyvidékén letelepedjenek. Számos huszita csatlakozik hozzájuk, közöttük nemesek, entellektüelek, egyszerű emberek s formálisan 1459-ben alakul meg az Unitas fratrum. Mikor a pápa 1459-ben Podjebrádot kiátkozza, az Unitas szakít a pápasággal, és az őskeresztény egyház mintájára szervezkedik. A dogmáknak az ő szemükben csak másodrangú jelentősége van, hitük egyedüli alapja a Biblia. Az erkölcsök krisztusi tisztasága, a vallásos buzgalom és az őszinte testvériségben gyökerező kölcsönös szeretet — ez világnézetük alapja. Ezen elvek kötelezték őket arra, hogy gyermekeiknek kora ifjúságuktól kezdve megfelelő nevelést adjanak. A testvéreknél a vallásos érzés újjászületése az irodalom újjászületésével kapcsolódott össze. E tekintetben Husz müvét folytatják, aki a modern cseh irodalom alapítói között szerepel, s akinek nyelvtörténeti és irodalomtörténeti 393