Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Sziklay Ferenc: Harminc év

SZIKLAY FERENC Harminc év (Részlet) Nem hangoskodó ünnepséggel, nem színes görögtűz csillogó fényében ünnepli a Kazinczy Társaság életének harmincadik évfordulóját, de evvel a könyvvel, mely a szlovenszkói és ruszinszkói magyar irodalomnak seregszemléje akar lenni a jubiláris esztendőben. Harminc éve annak, hogy a Kassai Irodalmi Társaság és a Kassai Hírlapírók Otthona egyesüléséből megalakult a Kazinczy Kör. Ez a jubileum csodálatosan egybeesik két másik évfordulóval, melyek vonatkozása szorosan összefügg a Kazinczy Társaság életével. Az egyik az, hogy száznegyven esztendeje indította el éppen itt, Kassán a Társaság patrónusa, Kazinczy Ferenc két poétatársával, Bacsányi Jánossal és Baróti Szabó Dáviddal a legelső magyar szépirodalmi és kritikai folyóiratot, a Magyar Museumot, a másik, hogy az államfordulat után, öt évvel ezelőtt kezdhette meg a Kazinczy Társaság újra a működését, jóváhagyott alapszabályai alapján. A hármas jubileum jó arra, hogy lelkiismeretvizsgálatot tartsunk, s jogcímet ad arra, hogy a magunkba szállásunkat a közönség elé tárjuk. A rég elmúlt dolgok tanulságul valók, ha fontos történelmi tények s ha van, aki megértse a jelennel való kapcsolatukat. Milyen tanulsággal szolgálhat nekünk ma Kazinczyék úttörő vállalkozása? Maga a három név a legparancsolóbb példaadás. Mindegyike más és más elvet képvisel az irodalomban. Kazinczy a „németes", Baróti Szabó az „óklasszikai" irány képviselője. Batsányit mint „egyeztetőt" — ma úgy mondanók „nyugatost" — könyveli el az irodalomtörténet. Mindegyik más és más vérmérsékletű. Világnézet, egyéni diszpozíció szempontjából egész világok választják el őket egymástól, mégis meg tudnak egyezni egy törekvésben, a tisztára irodalmiban: hogy egyes 382