Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Sándor László: Az írói gyónáskényszer kérdéséhez

tömeges jelentkezésének lélektani és társadalmi okai a korban, az új lélekkutató módszerek elterjedésében és alkalmazásában s magában az alkotó emberben rejlenek. Igen: a kor, napjaink sok emóciót nyújtó, lázas üteme, a társadalmi és lelki differenciálódás sokban hozzájárul ahhoz, hogy az írástudó lelke legrejtettebb redőibe elraktározott élményanyagot felszínre hozza, hogy önmagát megmutassa. De az új lélekkutató tudomány, a freudizmus nagyszerű vívmányai szintén serkentőleg, sőt felszabadítólag hatottak az írókra, s új lehetőségeket nyitottak meg számukra, új eszközöket bocsátottak rendelkezésükre. Napjaink alkotó művésze előtt állandóan ott lebeg Thalész intelme: Gnóthi szeauton! Ismerd meg magad! S a toll választott emberei nem állhatnak ellen a csábító kívánságnak, a lélekkutató módszerek segítségével megkísérlik megoldani a nehéz feladatot: kielemezni és megmutatni önmagukat. Leszállnak a lélek mély tárnáiba, s világosságot visznek a homályos és sötét zugokba. És sok megoldhatatlannak látszó kérdés oldódik meg, sok eltitkolt vágy, szándék és cselekedet derül ki... S az élet értelmére, titokzatos vonatkozásaira és bonyolult rejtélyeire rádöbbent ember szükségesnek tartja, hogy kortársainak beszámoljon ezek megéléséről, meglátásairól. Kényes dolgokról beszél, olyanokról, melyeket az ember csak a négyszemközti beszélgetések inspiráló légkörében szokott elmondani legbizalmasabb barátainak. Valami megfellebbezhetetlen belső parancsra teszi ezt, kiáll a porondra s szinte Karinthy gesztusával tárja fel mindazt, ami lelkét nyomasztóan megüli: Nem mondhatom el senkinek, Elmondom hát mindenkinek. Miért? Mi okból? A felelet egyszerű! Az írónak kevés a bizalmas barát, neki több kell: emberek, tömeg, mindenki! Az író benne él a társadalomban, annak szerves tagja, a közösség szálai fűzik össze embertársaival, nem akar egyedül maradni érzéseivel és élményeivel: hajtja a közlési vágy, a kívánság, hogy a vele megtörtént eseményeket, lelki élményeket és tényeket rögzítse és mindenkinek tudtára adja, hogy ezáltal könnyítsen magán. És itt érkezünk el az írói önkifejtés, a gyónáskényszer legfontosabb és legigazibb okához, amely tulajdonképpen minden irodalmi tevékenységnek elsődleges indító oka és legerősebb rugója. Az író akár 339