Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Tudomány és művészet - Balogh Edgár: Osztályharcos művészet Szlovenszkón
ta művészek, írók, diákok, ifjúmunkások találkozóhelyévé vált, s az egységfront kialakulását segítette elő. (Ennek a folyamatnak megfelelően fejlődött a kiállítás ideje alatt — maga a kiállítás is. Eleinte csak kommunista plakátokat láttunk, s csak a kiállítás folyamán szaporodott fel a plakátok száma — harcos szocialista plakátokkal a szociáldemokraták táborából. A kiállítás ideje alatt készült el, napról napra vált határozottabbá a még félig készen kiállított egységfrontdombormű.) Az osztályharcos művészet osztályán Bokros-Birmann Dezső szobrai és Reichental Ferenc festményei jelentették a proletárharcot kifejezésre juttató tudatos marxista alakítás kibontakozási vonalát. A világot lefitymáló Utolsó polgár (Don Quijote) szobrától Bokros-Birmann Dezső nagy utat tett meg formai leegyszerűsödésben és tartalmi mondanivalóban. A már régen elkészült parasztforradalmár-szobor, Áchim Andrásnak a gútai földosztásra készült (és műhelyben rekedt) emlékműtervezete eleveníti fel a művész régi Ady Endré-s nyugatos forradalmiságát, ami most — a nagy dekadens polgári kitérő és a tiszta formajáték után — a harcos proletariátus kifejezésre juttatásában jelentkezik újból. A nemeskosúti síremléknek készült Proletárököl (megjelent Az Út tavalyi 5—6. kettős számában), a Lázadó nő, a Vörös Barátság sportplakettja (megjelent Az Út ez idei 1. számában) és a kiállításon befejezett egységfront-dombormű az egyszerű forma és az egyszerű mondanivaló monumentális összeegyeztetésének, a teljes humánum és a proletárharc azonosításának jegyeiről, mély küszködésről árulkodnak. Reichental Ferenc régi, hatalmas méretű sötét vásznai (Terror, Utca) előtt állva a polgári csömör és undor vetületét látja az ember, fél a bombaszttól és giccstől — vörösben. Merőben más a művész új termése: világos, égő színekben a munka és a proletárharc elemi tisztaságát kapjuk (Mosónő, Tüntetés, Aszszonylázadás). A munka és a harc alapelemeire épített proletár mondanivaló oly tökéletes szocialista perspektívát ad, hogy szinte kirobbanva a keretekből új formákat, monumentálisabb képmegjelenítést határoz meg a jövő művészete számára. (A Dolgozó asszonyok tulajdonképpen — freskóvázlat, a fotoperspektívával festményszerűtlenné tett Szónokló Lenin is túltör a képkereteken.) Reichental Ferenc jelenti ma az osztályharcos művészetet Szlovenszkón, csak a proletariátussal való közvetlen emberi érintkezésre, a dolgozók életének reális élménnyé tevésére van még szüksége, hogy elkerülje 311