Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Tudomány és művészet - Forbáth Imre: Tudomány és művészet

egész bonyolultságának, melyet eszközeivel csak részleteire felbonta­ni, analizálni és sematikusan egységesíteni képes. A művészet felada­ta ennek a bonyolult életgazdagságnak érzékeltetése is. Részint kevesebbet, részint többet ad, mint a tudomány. Egy tárgy teljes, szinte végtelen összetettségét a tudomány csak megközelíteni tudja, a művészet azonban érzékeltetni azáltal, hogy a komplexummal szem­beállítja a művészi alkotás komplexumát. Az anya—gyermek viszony tudományosan, teljes egészében megmagyarázhatatlan. Semmilyen biológia, mélypszichológia, sem társadalomtudomány nem képes az értelmi-emocionális skála egészét visszaadni. Erre csak a művészet képes a maga formatartalmi módszerével s a szimbólumok segítségé­vel. A pietá emberi tartalmát grandiózusán érzékeltetik a nagy piktorok. Erre Darwin tudománya, sem Einstein képletei nem volnának képesek. Éppen így egy kor labirintusában a tudomány csak egyet-mást tud rendszeresen felkutatni és magyarázni, de soha a variánsok végtelen gazdagságát, a bonyolult, sokágú valóságnak az egyéni sorsokban és konfliktusokban való tükrözését visszaadni nem tudja. Száz lexikon méretű tudományos könyv sem volna képes a modern munkásmozgalom kezdeti korának szövevényes képét, az egyének agyvelejében való tükröződését, az emberek sokféle maga­tartásátjobban megmutatni, mint pl. Zola Germinalja. Ezt a témakört tekintve a Tőke és a Germinal tényleg egy társadalmi munkamegosz­tás eredményei. Értékelésük azonban csak autonóm területükön belül lehetséges igazán. Egymással össze nem mérhetők. (Legfeljebb így: az elmélet terén a Tőke sokkal nagyobb jelenség, mint a művészet terén a Germinal. De ezek az összehasonlítások rendszerint terméketlenek.) A tudomány és művészet területei között nincsen pontos határ. Ez a megállapítás nemcsak akkor érvényes, mikor egy tárgykör kompe­tenciájáért folyik a verseny, mint pl. a lélekismeret terén. De formájában minden tudomány lehet „művészies" (lásd Poincaré matematikai munkáinak elegáns stílusát, pompás arányosságú kom­pozícióját), és használhat olyan kutatási módszereket is, melyek különben a művészi alkotó folyamatra jellemzők. Másrészt a művészet bizonyos jelenségei igen közel állnak a tudományhoz. A naturalizmus társadalomrajzai sokszor szociografikus értékkel bírtak, a faktográfia és riportázs mesterműveinek társadalomtudományos értékét tagadni nem lehet. Külön helyet foglal el az esszé, mely csak akkor igazán az, ha tudományosan és művészileg egyaránt értékes. (Gondoljunk 275

Next

/
Thumbnails
Contents