Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Dobossy Imre: Néhány szempont a nemzetiségi kérdés problematikájához

álló felek testszínének különbségével magyarázni meg. A középkori rendek összetartozandósági tudatát éppúgy nem tekinthetjük a nemzet érzéskifejezési formájának, mint ahogy egy ipartestület, szakszervezet vagy bármilyen más érdekszövetség tagjainak szolidaritásérzete sem az. Ilyen alapon nehéz volna eldönteni, hogy az 1514-es parasztlázadás alkalmával egymással szemben álló felek közül vkit tekintsünk nemzetnek: Dózsa seregét vagy Zápolya híveit. A közös terület, nyelv, szokások stb. addig, amíg csak mint tiszta természeti adottságok jelentkeznek, a társadalmi fejlődésnek csak föltételét, de nem aktív irányító tényezőjét jelentik. Lényegében változik a helyzet a polgárság föllépésével. A polgárság egyre fokozódó gazdasági erejének és növekvő társadalmi jelentőségének megfelelően a politikai irányításra tör. Ennek útja: a középkori hatalmi tényezők, a nemesség és egyház társadalmi és politikai pozíciójának likvidálása. A cél nagyságához mérve a polgárság számbeli ereje csekély. Szövetségeseket keres, melyeket természetszerűen a társadalom többi elnyomott osztályaiban talál meg. Összekötő kapocsra van azonban szüksége maga s eme rétegek között, s ezt a nemzetiségfogalom természeti elemeiben: a közös nyelv, közös szokások, közös szülőföld tényeiben leli fel. De ez nem elég: hogy a harci szövetséget erősítse s a győzelmet a maga számára biztosítsa: e tények alapján megkonstruálja a társadalmi és politikai együvétartozandóság fogalmát, melyet természeti törvénnyé emel. Nem az egyes dönt arról, hogy milyen közösségbe akar bekapcsolódni, ezt a természet már eldöntötte helyette. Aki mást tesz: áruló, renegát. És tényleg: a nacionalista ideológia ilyen értelmű kialakításával sikerült a polgárságnak a középkori feudális hatalmak elleni harcában a társadalom összes elnyomott osztályait a maga oldalán egységes harci síkba sorakoztatni. A polgári demokrácia első ténye épp abban jelentkezik, hogy a nemzeti lét természeti tényezőit társadalmi formáló erővé emelte, vagyis a nemzeti adottságokat — statikus jellegüktől megfosztva — dinamikus fejlődéstényezőkké avatta. Ami eddig puszta tény volt: nyelv, szokások stb., most programmá, organizációs alapelvvé, tehát: politikai kategóriává válik. A nemzeti eszme politikai tartalmának lényege éppen egységesítő erejében fejeződik ki. vagyis hogy különböző társadalmi osztályok érdekellentéteit fogja át egy magasabbnak hitt eszme nevében. Amíg 255