Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Szalatnai Rezső: Újarcú magyarok

a holnapokban felszabadító valóságunk." Első pillantásra megállapítható, hogy itt egy szintézisről van szó. A szintézist elemeire kell bontani. Nem tudjuk: mi az a „megértett magyar történelmiség hite", nem tudjuk: mi az a „kisebbségi magyarság osztálytalan, harmonikus, emberi egysége". Lehetséges, hogy a kettő logikus kauzalitásban van egymással, és ez akkor szociológiailag azt jelentené, hogy a Vetés körül csoportosuló fiatal gárda a magyar történelem hitével nem szocialistának, hanem Harmonie-Apostelnek csap föl. Osztálytalan társadalom lehetőségei ott kezdődnek, ahol a mai osztálytársadalom és kapitalista világrend tökéletesen megszűnik. Ám erre előbb fel kell készülnie egy magát szocialistának valló generációnak. Ez a felkészülés pedig, amíg szocialisták vagyunk és pedagógiában maradunk, jelenti a modern társadalomtudomány analitikai módszertanát: a történelmi materializmust. Ez pedig mindenesetre a líra helyett a kisebbségi és az egyetemes magyarság teljes analízisét kívánja, úgy a múltban, mint a jelenben. A holnapok felszabadító valósága aztán innen veheti kezdetét. Ha átesett a régi társadalmi egyenlet megoldásán, kerül csak a szintézis eredményéhez a mozgalom. Az ideológiai program szélesebb freskóját Balogh Edgár színei komponálják. A kisebbségi kérdés című írásában így határozza meg az új nemzedék feladatát a mozgalom vezetője: „A kisebbségi sorsba jutott magyarságdarab öncélú kisebbségi magyar munkaegységgé akar szervesülni, és csakis ezen az államalkotó többségtől gyökeresen éldifferenciált nemzeti munkaegységen keresztül hajlandó részt venni az állam átfogóbb munkaközösségében. Az új nemzedék olyan értelmiséggé akarja magát fejleszteni, amely a maga szaktudásával a dolgozó tömegek érdekein nyugvó kisebbségi magyar munkaegység megteremtésére képes". Ugyanez a szerző négy oldallal odébb következőképp határozza meg az irredentizmust: Van államirredentizmus, és van etnográfiai irredentizmus. Az államirredentizmus feudális nemzetközi eredetű, s egyrészt gazdasági, másrészt történelmi tényezőkre vezethető vissza. Az etnográfiai irredentizmus szerinte magától értetődő, a magyarság a maga kisebbségein keresztül a környező népekkel való gazdasági és történelmi kiegyezésre tör. Szóval: elismeri, hogy mindkét irredentizmus gazdasági és történelmi tényezőkre vezethető vissza, de nem látja, hogy így mindkettő lényegében egy és ugyanaz. Mert: minden gazdasági és történelmi valóság formát követel magának: államot. Egy állam keretében nem szeparálódhatik 238