Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Szalatnai Rezső: Újarcú magyarok

Ez az időpont a Szent György Kör hőskorára esik, a liptószentiványi táborozás idejére, ahol először jelent meg a húszéves legöregebbek ajkán az ideológia. A liptószentiványi tábor 1926-ban volt, és két esztendőre rá megrendezte a Szent György Kör a gombaszögi tábort. A gombaszögi tábor történelmi pontot képvisel a csehszlovákiai magyar ifjúság fejlődésében. A Sajó völgyében szétterülő tíznapos táborban fektették le a főiskolai hallgatók a népi gyökerű magyar cserkészet alapjait, hogy: „a kisebbségi magyar ifjúság a földből és a faluból őserőt merítve egészséges munkásként állhasson be a haladó kor egyetemes demokráciájába". Gombaszögön változott át a Szent György Kör Sarlóvá, ott született meg a Vetés, és ott bontakozott ki tisztább képben az egész mozgalom lényege. 1928 májusában Budapesten az Ady-ünnep alkalmával Ady sírjára koszorút tett a szlovenszkói magyar ifjúság nevében egy diák, és a következőket mondotta: Mi, csehszlovákiai magyar egyetemi hallgatók hiszünk a magyar munkás és paraszt új történelmi erejében, hiszünk az eljövendő magyar demokráciában, hiszünk az építő magyar forradalomban! Nyilvánvaló: a gombaszögi táborozást követő hónapok voltak a sarlós mozgalom ugrópontjai. A reakciós tábor teljes fegyverkezéssel pergőtűzbe vette a pozsonyi bemutatkozó est forró hullámaiból sodró erővel kiemelkedő csapatot. Akkor már az Ady, Móricz, Szabó triász mellé hozzákerült Kassák Lajos, Bartók Béla, Kodály. A „tanítómesterek" mellett jutott hely mások számára is. Jutott hely még Oswald Spengler számára, Szekfü Gyula történetszemlélete számára, a Jászi Oszkár dunai föderációja részére. Lassan megismerkednek a sarlósok a szocializmus tudományával is. Látják a közép-európai helyzetet, a •magyarság sorsproblémáit, és: Hogyan akarnak segíteni mindezeken? 3.) Aki végigolvassa a Vetés eddig megjelent négy számát, és ez az, amit föltétlenül el kell olvasni mindenkinek, aki látni akar a dolgok velejébe, tüstént észreveszi, hogy a csehszlovákiai magyar ifjúság sarlósai kimondottan lírai fejlődésen mennek át. Az egész nemzedék egyetlen nagy magyar lírikus formáiban akar szociális és gazdasági haladást. A Vetés gondolatainak lírai érdekességei adják meg azt az irradiáló erőt, amelyik diáktömegeket vonz az érzelmi szocializmus divatja felé; ebben a sajátos elbeszélő lírában adva van az egész új magyar irodalom stílusátszűrődése és szavajárása, kispolgárt háborító 235