Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Sándor László: A dunai népek együttműködésének kérdése

valamennyi kontinensére, a gazdasági és nemzetiségi problematika teljes megoldását hordozza magában. Meg kell itt említeni még Németh László új dunai közösséggondolatát, amely akkor öltött konkrét formát, amikor 1933 tavaszán a szlovák egyetemi hallgatók és írók látogatást tettek Budapesten. Németh László és fiatal írótársai ekkor elhatározták, hogy visszaemlékezve a Mátyás korabeli Sodalitas Danubiana Litterariara, megalapítják a Dunai Tudós Társaságot, s lapot indítanak, amellyel így a Duna-medence népeinek közös szellemi nevezőjét teremtenék meg. Németh László saját gondolatának megvalósítását átruházta Gál István fiatal kritikusra, aki 1934 nyarán a következőket írta e kérdésről e sorok írójához intézett levelében: „Megalapítottuk néhányan a Dunai Tudós Társaságot. Célja: a közép-európai népekkel foglalkozó tudományok ápolása révén előkészíteni a Duna-medence Népi Államainak Szövetségét. Tagjai:Jiatal magyar írók, tudósok, akik legalább 1-2 nyugati és 1-2 közép-európai nyelven értenek, beutazták Közép-Európa jó részét, s eddigi munkájuk révén reményt nyújtanak arra, hogy a maguk körében és tudományágában jelentős részt vesznek ki a közös munkából." A Társaság megnyilatkozási helye az Apollo folyóirat lett, amelynek eddig három kötete látott napvilágot. A Dunai Tudós Társaság célját és igazi lényegét Halmos Béla rögzítette le Közép-európai tájszervezés című kis tanulmányában, amelyben így érvel: ,,[A Duna-medencét], amely Európa három szerkezeti, felszíni, éghajlati és nyelvi területének összeszögelésében fekszik... nem egy nagyobb egységes nép lakja, hanem kis népek csoportja. A központi medencét a magyarok, a peremfelvidéket a szlovákok, rutének, románok szerbek, horvátok, szlovének és osztrák-németek. Ezek a népek földrajzilag egy nagy táj lakói, gazdaságilag éppen elhelyezkedésüknél fogva egymásra vannak utalva, művelődésben pedig rokonok. De helyes, szoros és állandó kapcsolatba csak a tájszervezés tudatosan felismert és irányított tárgyi összefüggései hozhatják őket, megfelelő és azonos társadalmi berendezkedés keretében. (I-tt hiányzik a fogalmak konkretizálása! — S. L.) Együttműködésüket csak ezen az alapon lehet elképzelni, sorsközösségük tudatát csak ez tarthatja fenn bennünk. "

1

2 E megnyilatkozásból, mint általában az egész Apollo-gárda eddigi 1

2 Halmos Béla: Közép-európai táj szervezés. Budapest 1935., 37—38. 1. 196