Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Sándor László: A dunai népek együttműködésének kérdése

Confoederatio tervezetével maga is foglalkozott, és azt nagy egészében elfogadta. A tervezet alaptételei között első helyen a magyarságnak és a dunai népeknek a Habsburg-uralom alól való felszabadítása szerepelt. A tervezet hivatalos szövege szerint kívánatos, hogy a Duna-medencében „elterülő régi történeti államok egymással szövetségre lépjenek, melyet Duna-Szövetségnek lehetne nevezni. A közösen érdeklő tárgyakon kívül, miket a szövetségi hatóság intézne, minden állam törvényhozása, igazságszolgáltatása és közigazgatása teljesen független lenne. A lehető széles körű decentralizáció és az által, hogy minden községnek és tartománynak bő szabadság engedtetnék, a szövetség összes lakói akadálytalanul fejlődhetnének s minden egyes nép elfogadhatná az emberiség nagy családjában öt illető helyet. . .". A Dunai Confoederatio végül arra kéri a „magyar, szláv és román testvéreket, borítsanak fátylat a múltra, és nyújtsanak egymásnak kezet, fölkelvén, mint egy ember, a közös szabadságért, s harcolván valamennyien egyért, egy valamennyiükért a svájciaktól adott példa nyomán . . .".

1 A Dunai Szövetség terve nem valósulhatott meg, mert hiányoztak előfeltételei. Mindenesetre megvalósulása a kelet-európai kérdés kirobbanásának időpontját valamivel későbbre tolta volna ki, és így az utóbbi évtizedek eseményei is másként alakultak volna. Végső fokon azonban a dunai népek helyzetét csak ideiglenesen oldotta volna meg ez az egyébként rokonszenvesnek látszó, de lényegében polgári demokrata elgondolás. A Dunai Szövetség tervével igen sok rokon vonást mutat fel Jászi Oszkár és a Galilei-kör konföderációs koncepciója. E tervezetfelvetés, amely szerves részét alkotja a kelet-európai kérdéskomplexumnak, minden látszólagos jóhiszemű és jó szándékú beállítottsága mellett, lényegében hegemonisztikus és imperialista törekvéseket rejt magában. Épp ez az egyik fő oka, hogy megvalósulása elé akadályok gördültek. A világháború után ismét felvetődik az együttműködés gondolata. Elsősorban Csehszlovákiában, ahol egyelőre csak a csehszlovák—magyar kulturális kapcsolatok kiépítését sürgetik. Gömöri Jenő pl. a Tűz folyóirat első számában 1921 decemberében ezt írja: „Együtt élünk. ]A „Dunai Szövetség" egy régi terve. Figyelő, 1933. X. 29. 1. 190