Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938
Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Valóság és kultúra a csehszlovákiai magyarság életében
kultúráról van szó, az ellentétek végletéig kifejlett képletről, ahol minden mozzanatnak szerepe van a valóságot eltagadó vagy felmutató osztályellentétek feszültségeiben. Ilyen vonatkozások közepette világos, hogy a Magyar Masaryk Akadémia magatartása a feltárandó magyar népvalósággal szemben nem pusztán fejetlenség, hanem tudatos regresszió. Ez a felismerés világossá teszi, hogy az akadémiai vezetők engedékenysége nem belátás, hanem nyomással kierőszakolt részleges visszavonulás, amelyet az a remény is taktikai szükségességgé avat, hogy nem egy volt sarlós, nem egy realista leszorítható következetes fejlődési vonaláról, s előbb-utóbb a valóságkendőzés szolgálatába állítható. Az a tény is, hogy a szlovenszkói és kárpátaljai magyar népvalóság elemi erővel felnyomuló kulturális mozgalmát az Akadémia elkenő eklekticizmusa, növekvő polgári tekintélye s anyagi fölénye maga alá tudja temetni, elsősorban arra vezethető vissza, hogy a Sarló 1933-ban, a német fasizmus uralomra jutása s a munkásmozgalomhoz csatlakozott kispolgári és entellektüel rétegek részleges dezertálása idején, ellentétes csoportokra bomlott szét. A sarlósok egy része visszafarolt a liberális polgárságba. Ahhoz, hogy a realisták az Akadémián belül is helytállhassanak a valóságkendőző tényezőkkel szemben, tudatos ellenzéki összefogás kell, következetes harc az uralmi befolyások ellen és az Akadémia maradéktalan kisajátítása a csehszlovákiai magyar népvalóság új tudománya, irodalma és művészete javára. Ilyen erőfeszítésekre azonban csak akkor lesz rátermett a realisták kisebbsége, ha az alakuló ellenzék kulturális törekvéseit termékeny és bensőséges kapcsolatba'tudja hozni a csehszlovákiai magyar néptömegek életvalóságával, szociális harcaival, nemzeti küzdelmével. Ma halott a magyar kulturális élet Szlovenszkóban. A kisebbségi népélet problémáiról az idegen egyetemeken felnövekvő új diáknemzedéknek fogalma sincs, és a magyar problémák kutatására a Magyar Masaryk Akadémián sem kap támpontokat. Elfeledett, betemetett kulturális kincs mindaz, amit a sarlósok kulturális mozgalma a szlovenszkói és kárpátaljai gazdasági és társadalmi valóság méhéből a kulturális életbe vetett. Az irodalmi életre jellemző, hogy az Akadémia kisebb-nagyobb pénzsegélyekkel hallgattatja el évek óta a fiatal szlovenszkói írók elégedetlenségét, akik nem jutnak hozzá, hogy kézirataikat kiadják. (Végül is T. G. Masaryk összes munkáinak magyar kiadását lanszírozta az Akadémia.) A művészet terén ugyan174