Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Valóság és társadalom - Balogh Edgár: Galántai tükör

munkások képviselője, Major István kommunista képviselő között, amennyiben a munkaadók az éhbért harminc százalékkal emelték, vagyis egy korona órabér helyett egy korona harminc fillér órabért adtak a földmunkásságnak. A nemeskosúti népgyűlésen ezt a kicsikart, részleges eredményt akarta a kommunista párt kihirdetni, s a győzelmes sztrájkot beszüntetni. De hogy még a harminc fillér óránkénti többletnek se örülhessen a munkás, gyorsan kipótolta ezt az engedményt a kapitalista rendszer a gyilkos csendőrgolyók záporával. A bérharc váltakozó erővel folyik, de a tömegek politikai szervezkedése változatlanul erős, egyenes, haladó irányzatot mutat. Jól mondotta egy galántai ügyvéd, hogy a galántai járásban maholnap senkiről sem tudni, nem kommunista-e? A nyomorúság maga lelki elszegényedést, elbutulást vonna maga után, ha a védekező tömegmozgalom a lesújtó kizsákmányolással fel nem venné a harcot, s ebben a harcban egy csodálatos erejű lelki gazdagodás lehetőségét meg nem adná. Hidaskürt felé menet egy tizenhat éves ifjúmunkással beszélgettünk. Nem sok szót válthattunk, mert kapálnia kellett, s figyelmeztetett, hogy jönnek már az ebédjével. Ilyenkor nem szabad látni, hogy munka helyett akár öt percig is beszélget. Ez a reggeltől estig robotoló, egyszerű földmunkásfiú éles ítélőképességével és fejlett igényeivel ott vitatkozhatnék bármely diákgyűlésen, és száz meg száz beszögelt fejű, műveletlen polgárfiúval szemben fölényesen igazolhatná az új, széles látókörű proletárkultúrát. A fiú előfizetője és lelkes olvasója a kommunista Az Út folyóiratnak, és a falusi munkásotthonban képezi magát vasárnaponként. Tavaly nyáron a Tiszaháton végeztem népismereti tanulmányokat, s ott találkoztam először a harcos tömegek őszinte szocialista szellemiségével. Most alig váltottam néhány szót Felsőszeli község egyik földmunkásával, a viszonyokról röviden és velősen tájékoztatott, és rámutatott az itt érvényesülő kizsákmányoló és proletárharcos erők viszonyaira. Újra igazoltnak látom tavalyi megfigyelésemet, a vidéki földproletariátus nemcsak elégedetlen, lázadó elem, hanem elszánt forradalmi réteg, amely egy új gazdasági és társadalmi rend tiszta elképzelését hordozza harcos céljaiban, s a szocializmusban nemcsak mindennapi kenyérgondja, de az élet minden kérdése számára is kétségeket kizáró, egyenes harci irányt mutató feleletet talál. 148