Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Zapf László: Magyar irodalom Csehszlovákiában

magyar paraszt eposzát adja művésziesen megírt elbeszéléseiben. Ezek az elbeszélések elégikusak, és regisztrálóan rövid balladák. A lírát, a lesújtott embereket csupán néhány tárgyilagosnak szánt megjegyzésből érezzük ki. Tamás Mihály a jobb- és baloldal kedvenc elbeszélője. Mirákulum című regénye irodalmi pályadíjat nyert, és most hagyja el a sajtót. A pszichikai, vagy társadalmi problematikát megkívánó magasabb irodalmi kritika szempontjából a legtökéletesebbet eddig Darkó István Zúzmara című regénye adta. A rövid regény a szabad verseny erkölcsének és az emberi jóságnak tragikus összeütközését adja. A kíméletlen kapitalistának, a gazdag gyárosnak a fia az apját választja mintaképül. Nagy szenvedések árán legyőzi magában érzelmeit és jóságát, melyeket kapitalista elhivatására nézve károsnak tart. Ekkor üt a háború, melyet az író a szabadverseny-erkölcs következményé­nek tart. A szlovenszkói környezetben a háború kitörésének pillana­tában játszódó regény folytatását az író még nem írta meg. írt azóta egy ifjúsági regényt, két kis történelmi regényt és Szakadék címen egy, a magyar problematikába mélyen benyúló szerelmi regényt. De a csehszlovákiai magyarság nagy koncepciójú valóságregénye még megírásra vár! (1932) 118

Next

/
Thumbnails
Contents