Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Zapf László: Magyar irodalom Csehszlovákiában

II Dacára a megrázó belső kataklizmáknak, melyeken a csehszlovákiai magyarságnak keresztül kellett mennie, a szépirodalmi termelés mégis aránylag elég bő volt. Száznál több lírai költő jelentkezett a prevrat

1 óta és száznál több elbeszélő is. Bár az is igaz, hogy az 193l-es évben a magyarság könyvtermelése csak tizedrésze volt a köztársaság átlagos könyvtermelésének. Ezt nem annyira a szellemi pangás, mint inkább a magyar könyvkiadás rettenetes nehézségei igazolják. így 1926-ig a Kazinczy Társaság kebelében alakult Könyvbarátok Társaságának kiadványait a berlini Voggenreiter-vállalat adta ki, és jóformán csak ekkor indul meg a tulajdonképpeni csehszlovákiai magyar könyvkiadás. (1927: írók Kiadóvállalata, Pozsony stb.) A könyvkiadás technikai nehézsége az oka annak, hogy a csehszlovákiai magyar elbeszélő irodalom, főleg annak legfontosabb megjelenési formája, a regény még alig tette meg első próbálkozó lépéseit, míg a líra már az egyetemes magyarság viszonylatában is számottevő jelentőségre tett szert. Különösen az ún. nagyregény jár nagy idő-, energia- és pénzbefektetéssel, és ennél a rizikó is mindig nagyobb, mint néhány oldalnyi vékonyka verskötetnél. Az utóbbi években konszolidált viszonyok ígérhetik, hogy a jövőben ez is megváltozik. Csehszlovákiai magyar drámairodalomról azonban egyelőre beszélni sem lehet, különösen mióta a szlovenszkói magyar színikerület kettéosztása végletes válságba helyezte a magyar színészetet. Az egyetlen drámaíró, az eperjesi Sebesi Ernő, Budapesten és Amerikában szerezte sikereit. Nem írhatjuk ide mindenkinek a nevét, aki valamely magyar szépirodalmi könyvet adott ki Csehszlovákiában, mert akkor hosszúra nőnének soraink, és mert ma az egész világon egyre több avatatlan ember próbálkozik meg a szépirodalommal kereseti vágyból vagy feltűnési viszketegségből. Ezeknek a nevét kár kiírni. Viszont vannak olyanok, akik bizonyos rendkívüli körülmények folytán valóban irodalmi eseménnyé növik magukat, anélkül hogy valóban költők vagy írók lennének. Ezek a dilettánsok, s ezeket már nem lehet mindig agyonhallgatni. Az államfordulat után Csehszlovákiában egész sor ilyen dilettáns jelentkezett. 1 Prevrat (szlovák): államfordulat — a szerk. 113