Szlovenszkói küldetés – Csehszlovákiai magyar esszéírók 1918-1938

Irodalom és nemzetiség - Zapf László: Magyar irodalom Csehszlovákiában

letében még a nyugati kultúra, jóllehet ma már túlhaladott vívmányai is tilosak legyenek, amilyen pl. a magyarság mai társadalmi válságának bátor bevallása vagy a mai élet erkölcsi problémái. Különösen az egyetemi fiatalság kezdett intenzíven szervezkedni a Szent György Körben és egyéb alakulatokban, Szabó Dezső, Móricz és Ady magyarságára esküdött fel, a magyar történelmi hibákkal való leszámolást követelve, a magyar intelligencia és vezető rétegek öncélúságát a magyar dolgozó rétegekért való magyarságra változtatta át. Az új megmozdulás az irodalomban is felvetette fejét Győry Dezső költészetében, mely Mécs László régibb gyökerű és kozmopolita megokolású első versei mellett az első művészi irodalom, ami közvetlen a csehszlovákiai magyarság életéből nőtt ki. Győry Dezső az ifjúsági mozgalmak vátesze lett, s az irodalom berkeiben is új mozgolódás támadt. A legfontosabb kérdés mindig egy csehszlovákiai magyar irodalmi lap kiadásának az ügye volt. És egyre fontosabbá lett. Különösen mióta a régi és új magyarság egymással szemben állottak. Az ebből származó összetűzések miatt megszüntetett Magyar Vasárnap helyett 1928-ban megindult a Képes Hét, mely csak intellektuális menekülés volt a feltornyosuló kérdések elől. Az irodalom két frontra oszlása 1930 elején lett befejezett és nyíltan hangoztatott ténnyé, mikor az Új Auróra írói szlovenszkói magyar estet rendeztek Budapesten. Az egyetlen valóban jelentős író Mécs László volt köztük, aki azonban nem belőlük nőtt ki, és nem is tartozott szorosabb értelemben hozzájuk. De az akkori csehszlovákiai magyar irodalom legértékesebbjei: Győry Dezső, Dzurányi László, Darkó István és Sebesi Ernő nem voltak ott. Győry Dezső Pardon címen cikket ír, és összehívja a magyar írók értekezletét Prágában. Az első reális eredmény az 1930 májusában megtartott első Szentiváni Kúria, mely Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő fürdőtelepén, a liptói Szentiván—Hévvizen jött össze. A Kúria célja az volt, hogy egységes munkára és szervezkedésre készítse elő az írókat. A szélsőbaloldal írói, akik 1929 őszén az Új Szó folyóiratot adták ki, nem voltak meghíva a Kúriára, valamint azok az emigránsok sem. akik bármilyen nem magyar párt-, vagy egyéni érdekekhez csatlakoztak le. De ott voltak a radikális magyar egyetemi fiatalság képviselői, a sarlósok. Az első Szentiváni Kúria kezdeményezései mégsem jártak sikerrel. Mert először is, a baloldal felé sodródó írók nem fogalmazták meg pontosan történelmi 111