Turczel Lajos (vál.): Szlovákiai magyar elbeszélők (Bratislava. Szlovákiai Szépirodalmi Könyvkiadó, 1961)

Dénes György: Szegény emberek

— Hajaj! — sóhajtott Fogas András. — Ilyen a szegény ember élete... De most már csak valahogy helyreigazodik maguknál is. — Majd csak megsegít az isten. Szótlanul álldogáltak egy ideig. Fogas András arra a napra gondolt, amikor a kisbírónál járt a csendőrökkel. Felderengett előtte a riadt szemű, sovány gyerekek arca, az asszony lázas, sötét tekintete. Szívében nyugtalanság verdesett. Ügy érezte, őmiatta szenvednek. Keze önkéntelenül kabátja belső zsebe felé nyúlt, ahol heti bére lapult. Kétszázötven korona. Kihúzta az egyik szép, zöldes színű százast és odanyújtotta a kisbírónak. — Tegye el! A másik értetlenül nézett rá: — Hogy? Mit? — Tegye el, ha mondom. Majd visszaadja egyszer, ha munkája akad ... — mondta Fogas András, és az ember kezébe nyomta a bankót. A kisbíró elhomályosuló szemmel nézett rá. Jobbját bizonytalanul feléje nyújtotta: — Hát nem... nem haragszik rám? — Miért haragudnék? Én is szegény ember vagyok!