Tamás Mihály: Sziklán cserje

Szerelem - Látogatás

LÁTOGATÁS Nem is gondolt rá, észre is csak akkor vette, amikor már leszállt a vonat lépcsőjéről, hogy a szülővárosába került vissza Lanti Cézár. Az olyan kósza vándorok számára, amilyen ő is volt, a véletlen tartogat néha ilyen meglepetéseket. Egyáltalában a véletlen szeret játszadozni az olyan em­berrel, aki az életét a véletlenre bízta. Sötét éjszaka volt, a kapus, aki a jegyeket szedi el az utasoktól, nem ismerte meg Lantit és neki is odatartotta a tenyerét. Ejnye, ejnye, micsoda otromba gyanúsítás, még azt hiszi ez az ember, hogy jegy nélkül utazom, — ezt gondolta magában és keserű izzel dobta a kapus arcába a szót. A kapus utána nézett, bámult utána és csak ugy magá­nak dörmögte. — Hát honnét tudhassa azt az ember .. . Csend volt az uccán és por lepte el az úttestet és ahogy a lába felverte a port, az otthon régem érzett íze futott elébe. A villanylámpák közül már csak minden második égett és két-két égő lámpa között sötét árnyéktócsák lep­ték el a házak elejét. Jók voltak valamikor ezek az ár­187

Next

/
Thumbnails
Contents