Tamás Mihály: Sziklán cserje

Munka - Karácsonyi ének

KARÁCSONYI ÉNEK Világos nappal volt még, amikor elindultak, de nehéz este lett már, amikor elérték a daróci határt. Hosszú sorban a falu szélén lángok lobogtak, búzaszalma lángján perzselték az este szúrt disznókat, szinte minden udvarban egyet-egyet, fekete árnyak mozdultak a sárga fény körül. Most már hamar elérték a falut is, az első házat a falu szélén. Az első sarkon jobbra fordult Jarku. A fia kicsit tovább haladt előre. — Erre gyere, te .. . Biztos helyre ment Jarku, a falu sötétjében is megtalálta az útját. Volt hét, hogy négyszer is, ötször is megjárta, ismerhette hát jól. A fia most jött vele először, az még eltévedhetett volna. Józsi gyerek az apja után lépett, nagyokat lépett, nem az ő lábára szabott csizmája hangosakat cuppant a hóval vegyes téli sárban. — Nagyon siet, édesapám. — Hát hogyne sietnék, hiszen vissza is kell még menni. Józsi gyerek a hatodik elemibe járt, vékony legényke volt, de megszokta már a bajt az apja mellett, könnyű kis 172