Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

jelent meg, s egy városi őr hangja szólt hozzájuk: „Csende­sebben legyetek, felveritek a város éjjeli nyugodalmát!" — Igaz ám! — mondotta Gábor, és nagyokat fújva tele­pedett a legények közé. — Hát akkor ide hallgassatok! Hadd mondok valamit! így kezdett hozzá, amikor maga csinálta, álmélkodtató meséivel elgyönyörködtetni készült hallgatóit. Somfay Déneske nagyot kiáltott: — Figyelem, Gábor meglökte a harang nyelvét! Közelebbre zsúfolódtak egymáshoz. Középen gyenge tűz pislákolt, ezt most felszították. A templomóra tizenegyet ütött a fejük fölött. Gábor hangosan számolta, s aztán belekezdett: — Jól van, tizenegy, de azt tudjátok-e, hogy miért van szegény ember, meg gazdag ember a világon? Sokféleképpen találgatták: — Mert a gazdag ember mindent elvesz a szegény embertől, azért! Mert a szegény embernek jószíve van, s mindenét odaadja a gazdag embernek, azért! Mert úgy van rendjén, azért! Mert az "Úristen akarja! — Nohát ezt nem tudjátok! Akkor legalább azt mondjá­tok meg, hogy ki volt előbb, a gazdag ember-e vagy a szegény ember?! — mondotta tovább Gábor. — A kérdező feleljen! Feleletében okos válasz legyen!'—• mondotta nagy hallgatás után Répa Mózes. — Hát — kezdte Gábor — tudhatnátok, hogy Ádámot és Évát, bűnös első szüleinket, az Űr azért kergette ki a paradicsomból s nem másért, mert nagyon vétkeztek. Gyerekkoromban mester uramtól az iskolában hallottam még, hogy a kiűzés azért történt, mert az Űr eleget mon­dotta nekik, hogy csak titokban szeressék egymást, de ősszüleink nem fogadtak szót neki. Egyszer megint meg­látta őket az Űr, és akkor kikergette őket a paradicsomból. Űgy mentek el, egymás kezét fogva, hogy még egy darab almát vagy más gyümölcsöt se vihettek magukkal! Lát­játok tehát, hogy a szegény ember előbb volt, mint a gazdag, igaz-e? Mert aztán kikergetett ősszüleink igen szegények voltak, azt mondanom sem kell, ugye?! 61

Next

/
Thumbnails
Contents