Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

ez utóbbi csoportjába tartozott. Amint értelme felfogta, hogy mit mondott a szép asszony —

ó, a kegyetlen, akit imádni akart! —, korát és méltóságát meghazudtoló gyorsasággal eredt futásnak, és mintha siető utas volna, aki a lekéséstől fél, egyenest beszaladt a földalatti villamos lejárójába, amely jótékonyan elnyelte, és elrejtette mind a szép asszony, mind pedig a rendőr elől. Odalent pedig igazán senkinek sem tűnhetett fel, hogy valaki — ha mégoly komoly és magasabb állású úriember is — nagyon siet, hogy ne mondjam: futni méltóztatik. A villanyos éppen beérkezett, Cinege úr lihegve váltott egy szakaszjegyet, és homlokát törölgetve zökkent le a villamos faülésére. Elöl mintaszerűen bodorított fürtjeit eközben kissé összekuszálta, mire zsebtükrét diszkréten igénybe véve, helyrehozta a hibát, s futó pillantást vetett körül, nem lát-e ismerőst. Szerencsére senkit. így hát átadhatta magát gondolatainak. Még élesen fülébe csengett az oly édes ajkaktól kimondott kíméletlen pár szó: „Ez a majom"... Mi volt ehhez a sebhez képest a kis sportleány ökölcsapása bordái közé? Lágy cirógatás. Hanem ilyen sértés? Ennyi durvaság egy nőben? A látszat ennyire csalhat? Egy külsőleg ilyen finomat mutató nő hogyan használhat ilyen alacsony kitételeket? Majom? Cinege úr és majom? Majom, egy ilyen előkelő, disztingvált úriember? Aki tetőtől talpig kifogástalanul öltözik — a legjobb cégektől! Aki bajuszától körme hegyéig ápolt, 25 cm mély és 31 Celsius fokos vízben fürdik minden nap? Hallatlan. Hogy micsoda eltévelyedései vannak már a nők ízlésének. Teljesen meg vannak mételyezve. Kicsoda hát a férfi, a comme il faut férfi, ha Cinege úr majom? Hallatlan. Ez a nő egy leplezett bestia lehetett, egy vérszopó, akinek talán városligeti hajóhintás legények, díjbirkózók vagy bárgigolók az ideáljai, s nem decens jelenségek, amilyennek igen találóan jellemezhettük Cinege urat. Ah, utálat! Ilyet átélni, ennyire kiábrándulni a szépségből! Hát végképp nincs már a mai nőkben finomság, jó ízlés és kellő rezonancia az olyan sokhúrú, érzékeny, 295