Csehszlovákiai magyar regényírók 1918-1945 – Szép Angéla háza

magát. Színben, fazonban és összeállításban lerombolta mindazt, amit a jó ízlésnek nevezett sablon korlátul állít komplikáltabb összetételű lelkek elé, amilyen ő kiváló­képpen volt. S mikor befejezésül frissen megbodorította homloka fölött a választék fürtjeit, gyorsan végigsimított bajuszán, s vállát még párszor tettre készen felhúzva gyorsan leejtette, mellényét elöl feszesre vonta, s éles, átható szagú kölnivizet fújt magára — mint a tavaszi mámornak öngyilkosa, szívének szegezett illatszerpermete­zővel —, a tükörből valóban nem közönséges jelenség nézett vissza reá. Mindezek azonban csak a látható dolgok. Cinege úr bel­sejében ezalatt forradalmi jellegű események mentek vég­be. Egész, órákra osztott, jól temperált, síneken futó élete a felborulás veszedelmében forgott. A szemén és orrán át szerzett korzóimpressziók toxinjai jellegzetes mérgező tüne­tekkel jelentkeztek: Cinege úr a hámból kirúgni készült! Nem, nem mulatni. Alkohol? Pfuj, alantas mámor! Több ennél. Flört? Az már inkább. De van ennél több is. És Cinege úr ezen a tavaszi napon a maximumra volt beállítva. Viszony! Cinege úr úgy érezte, hogy ezen a ne­vezetes napon egy annak rendje és módja szerinti mondén viszonyt fog kezdeni, kell kezdenie, ezt ezennel beállítja élete programjába. A dolognak a tavaszon át minden­esetre tartania kell, de lehet további is, nyáron, sőt őszig, ez majd attól függ, hogy felajzott lelke mikor telik el a vágyott gyönyörökkel. Annyi életkedvet, kalandvágyat és másra halmozni kívánkozó gyöngédséget érzett feltörni hivatalos egyformasággal lepecsételt bensejéből, hogy szinte magát is meglepte, de a megoldás lehetősége tisztán állt előtte, örömmel s fokozott agilitással töltötte el. Még egy búcsúpillantást vetett a tükörbe, ezüst marko­latú sétabotját egyensúlyba kapta, markolattal hátra, gumi­védős aljával előre; fölfelé pár próbahimbálás a bottal (könyökök kifelé, természetesen), és — ki! Az előszobából röviden visszaszólt Tildának: — Ma várhat kissé a vacsorával. Később jövök. Ha a pillantásokról százalékarányban lehet beszélni, úgy 284

Next

/
Thumbnails
Contents