Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Cselényi László (1938) - Ballada a földről

S modem vándordiák mégis az új miatt kiáltok sajnálom bár a föld magányát s azt a volt világot futó gyermekkorom világát mely dől most zuhanva nemzett szült szoptatott hiszen s elindított utamra s most nézzem hogy ropog recsegve omlik háztól házig munkálkodik a szél a falu jégesőben ázik rohan a gyorsvonat dübörögnek a lomha gépek felszántják bevetik a földet s a volt ezredévek konok törvényeit erkölcseit s szülnek egy újabb törvényt egy új világ alapkövét s az ősi múltat temetve dől a fény ömlik a ködbe bújt falukba színház sport rádió tévé mozi s a földi munka az örökös robot megtelik végre értelemmel mert így törvényszerű mert így van megírva s az ember a föld konok fia beletanul az új világba s amíg tanul a szél virágot tűz a gomblyukába 58