Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Bábi Tibor (1925) - A templomok

A templomok A templomok hideg kövét koptatja térdük. Megtörtek, fáradtak, megvénültek, nem ízlelték derűs és gondtalan napok nyugalmát, ízes, édes örömét. Halál, gond, élet őrli őket, s rajtuk bosszulta meg magát minden érdek, düh, vágy, vak szenvedély, minden korcs, törpe hatalom. Ott mennek, ni, vonulnak végeláthatatlan hosszú sorban, fekete kendők, ködmönök processziója, egy roppant koporsó mögött; temetik szüntelen két háború halottait. Ott, köztük lépeget apám, anyám, ó, drága, ősz fejek. Mit ér önkínzó, hosszú lázadásom; fáradt, megtört szemükben a temetőkre táguló, fekete láthatár. Fiuk a rög alatt, leányukat kurafi, katona gyalázta meg. A letarolt mezőkön, életen sáska pusztít, sárga nap s aszály dúl, vagy sodró árvíz hömpölyög — borjavesztett, meddő tehén fejük fölött a bőgő lég. 38