Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Rácz Olivér (1918) - Újkori óda Janus Pannoniushozl

Üjkori óda Janus Pannoniushoz Világ hull el s nyomán új világ támad: így volt ez mindig múlt idők során. Janus Pannonius Bús bujdosója hódoló korodnak, lelkemnek társa s messzi őse te, megkésett soraim hozzád zokognak, arany napodnak hű szerelmese. Te ismerted a tarlók zúzmaráját, a rideg léptű, vad magyar telet, a párás szájak nyers káromkodását, a varjakat a tar mezők felett. És ismerted a súlyos ónkupákat, a veres arcok durva röhejét, s ha az uraknak préda kedvük támadt, a rozsdás kardok bárgyú zörejét. És ismerted a percek szent varázsát, a villanó élet pompás tüzén a múló lélek riadt lobbanását s a halál csókjának fanyar ízét. Te már feledted zord Pannóniánkat: a mély Dunának zajló partjait, hol régi könny id örök gyöngyre váltak, s immár igévé lettek panaszid. 205

Next

/
Thumbnails
Contents