Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Ozsvald Árpád (1932) - Csordakút

Gsordakút íme, a kút, a régi Csordakút. Mellette fut gazverte gyalogút. Vályúja redves, kávája kopott, kikoptatták a csordapásztorok. Láncra fűzve, mint elfogott betyár, homokkő lapon lyukas bögre áll. Ki megláncolta, tudta, mit tegyen, mert lám, a gémről eltűnt a veder, de halálig itt maradt a bögre, kampósszeggel a kávához kötve. Szuvas gerendán sok-sok régi jel. Zápor paskolta, mégse mosta el. Bicskahegy marta görbe öt rovás — napot jelezte? Vagy tán tartozás? Pásztorok bére? Le nem rótt adó? Hites tanúnak öreg számadó 12 Szélkiáltó