Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)

Ozsvald Árpád (1932) - Emlékszem jól!

Emlékszem jól Emlékszem jól. Tíz éve már. Körös-körül vörösen fénylett a hegyektől foltos láthatár. Menekültünk, két sovány éhes tinóval, nyítt a rossz szekér, s belénk vájta fagyfogát a tél. Szekér után ballagott anyám, ángyom fogta a tinók láncát. Hátunk megett már a vad halál járta kegyetlen, véres táncát. Anyám szemében könnyek égtek, mikor falunkra visszanézett. Nem tudtuk, jaj, merre visz az út?! Úgy éreztük, nincs többé remény! Szél hintázott száraz koszorút az út menti kereszt tetején. Hamuszín arccal jött az alkony, — tizenkét éves voltam akkor. 175