Koncsol László (szerk. ): Szélkiáltó. Csehszlovákiai magyar költők antológiája (Bratislava. Tatran, 1966)
Bábi Tibor (1925) - A síkon
A síkon Esik, aranyeső esik, vérzik, reped a sík, oly védtelen, oly meztelen, akár a tenyerem. Az ég kerek, kifordult hajlatán guggol a nap, s a hallgatag sík tárulkozik, mintha én nyújtanám felétek, emberek, testvéri jobbomat, s rágázol hirtelen a súlyos gyorsvonat. . . Mondjátok meg, ki sír, sikolt — öngyilkos, őrült anya volt! . . . Állok a síkon egyedül, a fűben, cin-cin, tücsök hegedül. Eloszlott rég a füst, korom, s nézem, távolban, se közel, se falu, se torony, csak négy mord égi táj ölel. (1957)
/