Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Életrajzi jegyzetek

gatott elbeszélések, 1979) Liliomos kürtök (riportok, 1979); Mesét mondok, valóságot (irodalmi szociográfia, 1980); Fekete ménes (elbeszélések, 1981); Mese a hétpettyes házikóról (meseregény, Budapest, 1983); Mélyutak (szociográfiák, 1985); Ahol élünk (válogatott szociográfiák, 1989); ítéletidő (válogatott elbeszélések, előkészületben). CSELÉNYI LÁSZLÓ 1938. március 15-én született Gömörpanyiton. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában és Jolsfán végezte. Tornaiján érettségizett, majd magyar—szlovák tanári képesítést szerzett Pozsonyban. Ezt követően újságíró, később könyvterjesztő volt. 1978-tól szabadfoglalkozású író. Csehből, szlovákból és franciából fordít, szlovákul önálló kötetben jelentek meg versei. Az 1958-as Fiatal szlovákiai magyar költők című antológia vezéregyénisége. Versfordításaiból 1986-ban A pitypang mítosza címmel jelent meg válogatás. Pozsonyban él. Verseskötetei: Keselylábú csikókorom (1961); Erők (1965); Krétakor, avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez (1978); Téridő-szonáta, avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez 1956—2981 (1984); Kiegészítések Hérakleitoszhoz (1988); A megíratlan költemény (1990). További munkája: jelen és történelem, avagy Lehetőségek egy elképzelt szöveghez (esszék, riportok, vallomások, 1981). TÓTH ELEMÉR 1940. január 14-én született Hanván. Iskoláig szülőfalujában, Rimaszécsen és Tornaiján végezte, ahonnan érettségi után a pozsonyi Pedagógiai Főiskolára került, ám tanulmányait betegsége miatt kénytelen volt megszakítani. Ezt követően újságírói pályára lépett: a Szabad Földműves és az Új Ifjúság után, 1976-tól máig a Tábortűz szerkesztője. Néhány verse szlovákul is megjelent, a szlovák és a cseh irodalom számos művét fordította le magyarra. Pozsonyban él. Verseskötetei: A halak a mélyben úsznak (1965); Ketten (1966); Kérgek (1969); Csülagrózsa (gyermekversek, 1973); Csülagménes (gyermekversek, 1976); Tegnapelőtt, kiskedden (gyermekversek, 1982); Ószi kert (válogatott gyermekversek, 1988). További munkája: Sárga, mint a nap (elbeszélések, 1975). A Példabeszéd a költészetről eredetileg Párbeszéd a költészetről címmel jelent meg az Irodalmi Szemlében. 366