Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Üzenet Hiccingából1919-1938

vérezni fog évmiliárdokon át majd akkor is, ha a csillagok útjukat már mind lefutották. (1936) Gyory Dezsd Prométeusz papucsban Az időgépen nézve A vörhenyeges Elbrusz sziklaorma még vízözönből komorlik a tájra, s a Kárpát-elve tengertükörében először nézi meg magát a Tátra, a Volgát, ezt a Kaspi-nemző sédet, már szopni kezdi gyermeke, a tó: világkeretben kényszerül a sassal kínját vívni az első lázadó, bordateteme véres és kiáll már, a szája csukva, foga vicsorog, de istenével jajszótlan bájol, míg vére csíkokban combjára csorog, csak sastávoztán, hogyha viszketésbe kezd hol hónalja, hol a tompora az apró tetvek szúrásai folytán, gyűl dühhé tehetetlen undora: ilyenkor láncát rázza és felénk néz, öreg ükünk, a gúzsbakötött szellem. De nem isteni nagy-pardont eseng: csak rovaritószert a férgek ellen. (1940) 85