Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Utószó

Utószó Egyszerre felmutatás és kísérlet ez a könyv. Felmutatás: válogatás egy hetven-hetvenegy évvel ezelőtt nemzeti kisebbségi sorsba szorult néptöredék költészetéből. De kísérlet is egyben, mivel minden ilyen jellegű munka — a különböző értéke­lési és értelmezési lehetőségek egymásmellettiségét, az egyetlen abszolút értékrend hiányát vallva és vállalva — eleve csak kísérlet lehet. A válogatás munkájának megkezdésekor Turczel Lajos axi­óma-értékű megállapítását fogadtam el kiindulópontként: „A csehszlovákiai magyar irodalom — így a jeles irodalomtörténész — az Osztrák-Magyar Monarchia, illetve a történelmi Magyaror­szág felbomlása után keletkezett mint a Csehszlovákiába került magyar néptöredék nemzeti létének és öntudatának természetes megnyilvánulása." Egyetértettem azzal is, amit lényegében ugyanezzel a problémával kapcsolatban a csehszlovákiai magyar irodalom monográfusa, Görömbei András mondott, aki „az egyes magyar nemzetiségeket viszonylag önálló »mikrotársadalmak­nak«" tekintve leszögezte: „A Magyarországtól való elszakítással speciális történelmi létezés kezdődött: a kisebbségi magyarság sajátos élményekkel elkülönült a magyarországi magyarságtól, de történelmi élményei lényegesen különböztek attól a nemzetétől is, amelynek államába jutott", illetve: „A kisebbségi-nemzetiségi iro­dalmaknak alapvető közös vonásuk az, hogy nyelvükkel, kultúrá­jukkal, régebbi történelmi hagyományukkal s részben érzelmi kapcsolatukkal a magyar nemzeti tudathoz kötődnek, viszont lé­tezésük állami, anyagi és részben kulturális keretét is hazájuk, az az állam, amelyikben élnek, határozza meg." S az iméntiekhez hadd tegyem még hozzá: sajátos én- és öntudatuk, azonosságtu­datuk is kialakult az évek-évtizedek folyamán. Optimális esetben ezt a tényszerű kettősséget, s az ebből adódó történelmi-társadal­mi-tapasztalati-tematikai-lélektani-érzelmi-nyelvi-, valamint megfogalmazás- és identitástudat-beli sajátosságokat ennek az antológiának is tükröznie kellene. Ha van — márpedig vélemé­nyem és megszenvedett tapasztalataim szerint van — sajátosan 336

Next

/
Thumbnails
Contents