Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

1. Lebeszélő igékre 2. Rábeszélő igékre 3. Kibeszélő igékre A cselekvés irányulása alapján megkülönböztetünk tárgyatlan igéket. Egyesek szerint a tárgyas igék is ide tartoznak, ez azonban nonszensz, hiszen ha ige, hát nem lehet tárgy. Feltételezhető, hogy e helytelen besorolás szülőatyja az ige szót igának olvasta, s az egyértelműen tárgy. Az igék hatásuk módja és ideje szerint lehetnek: 1. Tartós-huzamos történésúek: Azok, amelyeket ha az emberek betartanak, olyan következményei lehetnek, amit csak tartós-huzamos utánjárással védhetnek ki. Ezek az igék folyamatosak, vagy meg-megszakadók, eszerint oszthatjuk: a) Folyamatos történésú igékre — melyek következményei folyamatosan hatnak. b) Gyakorító igékre — melyek időlegesen hatnak, de sűrű intervallumokban. 2. Mozzanatos történésú igék — melyek pillanatok alatt szertefoszlanak. II. A NÉVSZÓK A névszók élő vagy élettelen személyek—társadalmi helyzetüktől függően —, ill. megszemélyesített tárgyak. Ugyancsak a névszók közé soroljuk a tulajdonságokkal felruházott személyeket. A FŐNÉV Olyan személyek, amelyek a társadalmi tyúklétra bizonyos, viszonylag magasabb fokain helyezkednek el. Közismertebb néven Kakasok, kicsik és nagyok. A tyúklétra beosztásai csökkenő sorrendben a következőek: A. Konkrét főnév — konkrétan a nagy kakasok és főtyúkok becses nevei. Egy fokozattal alattuk helyezkednek el a tulajdonnevek és köznevek. 306