Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

Soóky László Új kút Ml... Új kút kell, mondja az apám, kiszárad ez a régi, mint a halottak szeme. Téblábolunk a hátsó udvarban, vörös kakasunk szúrósan néz, félrebillent fejjel, cicerézni kész. Tyúkjai a porban felhőt kavarnak, kottyantva álmodnak héját, kiscsibét, a levegő remeg, vattát havaznak a nyárfák: májusi rekkenőben suhog a hó. Új kút kell, mondja az apám. rigóhangon szól immár, csontfurulyát fúj, mint a pásztorok, egyre távolodó nyájak mögött; tátos az öreg, fogatlan szájából pillék rajzanak elő, mozdulatlan szárnnyal csapongnak a tájban, s kutat ásnak, mélyet, fölfelé. (1985) Soóky László Családfa (Krónika) I Nagyapa átjött a hegyen, aztán átjött a tengeren. Bandukol haza Mandzsúriából. Jó nagy utat megjárt, öregecske ifjú lett, mire hazaért, nemzett azért még egy gyereklányt. Ült a szólejében, cigarettát sodort, odabenn nagymama haldoklott magában. meg is halt szépecskén karácsony szombatján pilinckélő télben temetési menet 288