Szélén az országútnak – Csehszlovákiai magyar költők 1919-1989

Új Atlantisz 1945-1989

próbáljak élni. így lehetek csak erős a bajra. Cigarettára: gyújtok a dalra. Földi bajt oldó tűzpiros dalra, pávatorokkal szólok a napba. Csillagot rúgjon huszonkét évem: morzsa világgal be sose érjem. A mindenséget magamba szedjem, de sóra, szénre essen szét bennem. Megoldó szemmel világom járjam. Ha bimbót látok, virággá lássam, hogyha gazt látok, tűzlánggá nézzem: járjon az ember szegfűfehérben. De torkig álljak bár a virágban: kis füvek mérgét felkiabáljam. Legyen fülem, ha bánattó ümget, úrra font kantárt csak úron tűrjek. Fagyfegyelembe vérmeleg kedvet, csendszájba bátor szót követeljek. Bátor elméknek bátor a lába: 137